Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

96 Btk. 79. §. ezt abbanhagyta, vádlott fölkelve újból késsel támadt rá; ebből a Curia ugy találta, hogy a földön fekvőnek bántalmazása is szükséges volt a védelemre). 311. Az elsőbiróság vádlottat a 79. §. alapján felmentette; a másodbiróság elitélte. C.: Az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Tekintve, hogy panaszló támadta meg a vádlottat s kezdte el a dulakodást; tekintve, hogy panaszló a földön fekvő vádlott tetejében volt; V. B. és J. A. pedig már a fojtogatás szülte hörgését hallották, majd az összekarmolt vérző arczát látták a vádlottnak; tekintve tehát, hogy a gyengébb erejű s ittas állapotánál fogva védképtelen vádlott, a személye ellen intézett s azt fenyegető jogtalan megtámadtatás elhárítására, kétségbeejtő helyzetében, nem lévén más védeszköze, az őt fojtogató panaszlónak ösztönszerűleg az orrát kapta fogai közé, ebbeli cselekményének be számithatóságát a Btk. 79. §-ában körülirt jogos védelem ismérvei teljesen kizárják. (1887. decz. 15. 5554. sz.) Jogos védelem fenyegető támadás ellen. 312- N. P. és N. M., az előbbi és vádlott között lefolyt czivódás titán, és miután vádlott saját lakásába ment és annak ajtaját elzárta volna, azon lakás előtt megjelentek, a hol is egyikük vas mozsártörővel, a másik pedig két kődarabbal felfegyverkezve, vádlott lakásának ajtaját, lárma, szidalmak és fenyegetések között ostromolták és vádlottat a következő kiabálással: «nyisd ki te görbe isten, mert itt halnál meg» az ajtónak felnyitására kényszerúr tették. Az ajtó a dörömbölésre egyszerre megnyílván s vádlott magát az őt ostromlókkal szemben találván: e pillanatban fegyverét elsütötte, s a lövés N. M.-t találván, ez ennek következtében életét vesztette. Az alsóbiróságok vádlottat a Btk. 279. §. alapján elitélték. C: Tekintve vádlottnak fenti tényállásra alapított azon védelmét, hogy ő a künn lármázó és ajtaját erőszakosan betörni akaró, őt halállal fenyegető fegyveres emberek által magát veszélyezettnek látta, és ennek következtében, az ajtó felnyilása után puskáját elsütvén, csakis jogos védelmet gyakorolt; tekintve, hogy az imént kifejtett ténykörülményeknek, mint valódiaknak elfogadása után, az ezekből vont azon következtetést, hogy vádlott alaposan tarthatta magát veszélyezettnek, igazoltnak kellett elfogadni; s hogy a jogos védelem megállapithatása végett a törv. nem követeli, hogy a megtámadott bevárja, mig az erőszakoskodók őt személyesen megrohanják iéls tettlegességgel illetik, mely esetben a védelem a legtöbbször eredménytelen lenne; hanem a fenyegető — tehát még be nem következett — megtámadás elhárítására szükséges, habár egyébként büntetendő cselekmény is megállapítja a jogos védelmet; vádlott a 'Btk. 79. §-ának 2. bekezdése alapján felmentendő volt, (1886. okt. 1. 7223. sz.) —; Azonos: C. 6378/1890. sz. (Sértett vasvillával döngette a vádlott kapuját, több ablak összes tábláit bezúzta, sőt néhánynak fakeresztjét is összetörte, erre vádlott egy ütést mért a fejére), C. 4561/1892. sz. (Vádlott a vidéken orvvadásznak ismert Sz. J.-t agyonlőtte. Megállapittatott, hogy u lövés Sz. J.-t azon helyzetben, illetve akkor találta, - midőn ez a kapott lövés