Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

94 Btk. 77—79. §§. szatérést meg nem kísérelte; vádlottat tehát saját elhatározásán kivül álló okok nem kényszeritették arra, hogy házon kivül barangoljon és ennek folytán ellenállhatatlan erő által nem volt kényszerítve aira, hogy a táplálkozás hiánya miatt beállott éhséget máskép, mint büntetendő cselekmény elkövetése által csillapítsa. (1902. jun. 30. G380. sz.) A mostohaapa : hozzátartozó. 78. §. S06. B pesti T.: Habár a Btk. 78. §-ában irt hozzátartozók között a mostoha atya felsorolva nincsen, mégis miután a C. a 24. számú teljes ülési döntvényének indokolásában kijelentette azt, hogy a hozzátartozóknak a Btk. 78. §-ában felvett megjelölése által nincsen kizárva a polgári és más törv.-eknek azon hatálya, hogy az ezek által hozzátartozóknak minősített személyek a Btk. szempontjából is ilyeneknek vétessenek, a tsz. helyesen járt el, midőn a községi bizonyítvány szerint szülői hatalom alatt álló vádlottnak mostoha atyját vádlott hozzátartozójának tekintette. C: Hh. (1888. máj. 2. 1866. sz.) Jogos védelem csak szándékos cselekmény lehet. 79 §. 307. C.: Minthogy be van bizonyítva, hogy Cz. Sz. vádlott támadta Qieg K„ J.-t puskával, a Btk. 79. §. alkalmazhatásának esete ki van zárva. De a most idézett törv.-szakasz még abban az esetben sem volna alkalmazható, ha bizonyítva volna is, hogy a puska véletlenül sült el; mert akkor a cselekmény az eredménynyel okozati összefüggésben, causalis nexusban nem állana és a véletlen esete forogna fenn, mely az ennek lefolyása alatt létesült eredménynek a Btk. 79. §-a alá foglalását elvileg kizárja, a mennyiben a 79. §. szándékos, habár nem büntetendő vagy nem büntethető cselekményt tételez fel, mig a «véletlen eseménye a szándéknak éppen a legmerevebb ellentéte. A táblának az az érve tehát, hogy a vádbeli cselekmény a Btk. 79. §-a alá azért nem vonható, mert a «puskának elsülése véletlenül történt», határozottan téves lévén ós a Btk. legsarkalatosabb alapjait sértvén, azt mindenesetre kiigazitani kellett. (1890. jun. 6. 4939. sz.) A jogos védelem eszköze. Társak jelenléte mennyiben zárja ki a jogos védelmet. 308. C: Jogos védelem fennforoghat azon esetben is, ha a botokkal megtámadott egyén kést ragad és agyonszúrja egyik megtámadóját. E jogos védelem fennforoghat, ha a megtámadottnak társai vannak, kik esetleg őt megvédelmezhetik; de ily körülmények közt csak akkor forog fenn, ha a jelenlevőkre a megtámadott nem számithatott, mert több egyénnek pusztán jelenléte, ha azok a megtámadottat védtelenül hagyják,, nemcsak' a veszélyt nem szünteti meg, hanem a megtámadottnak biztosság-érzetét sem adja meg. (1890. jun. 17. 1618. sz.) Jogos védelem közvetlen támadás ellen. 309. D. Mihály a korcsmában garázdálkodott s bicskával neki ment öcscsének D. Istvánnak, ki őt csendesíteni akarta. D. István a szoba sarkáig