Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

66 Végrehajtási eljárás. nem pedig a születési hely szerint irányul, — amint a gráczi gyámhatóság a meghosszabbított kiskorúságra vonatkozó iratokat Pesl>Pilis-SoltKis-Kunmegye árvaszékéhez áttette, ennek az árvaszéknek kötelessége lett volna a gráczi gyámhatóság1 jolgait folytatni a hazai bíróság a gráczi bíróságnak a hatáskörét a kiskorúság meghosszabbítása tárgyában hozott határozata jogh. kérdését bírálat tárgyává nemi tehette, Á. K.-nek az egyesség megkötése idejében volt önjoguságát meg1 nem állapíthatta és hogy alp. a perben nem álló Á. K. megbízása nélkül nem1 is jogosult azt a kifogáöt érvényesíteni, hogy az egyezség kötésekor Á. K. önjogu volt. Ennek a panasznak a megbirálásánál, annak figyelembe vételével, hogy az 1881 : LIX. tcz. 50. §-a értelmében birói egyezség esetén az 1881 : LIX. tcz. 39. §. i) pontjában meghatározott alaki sérelem 'miatt az eljárás megsemmisítését senimiségi kereset utján csakis a törvényes képviselő vagy az időközben önképviseleti jogosultságát nyert fél követelheti, első kérdés az: hogy alapos-e a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett panasz abban az irányban, a melylyel az Ítéletnek az a döntése támadtatik meg, hogy felp.-ek az önjogu Á. K. képviseletére nem jogosíttattak? mert ha e részben a panasz alaptalan s a felébb, bíróság az önjoguság kérdését nelyeseh döntötte el, akkor maga a bíróság elé vitt vitás jogot a felébb, bíróság érdemi bírálat tárgyává nem is tehette, s ezzel a felülvizsgálati kérelemnek az a része is tárgytalanná válik, mely az Ítélet érdemi döntését támadja meg. Felp.-ek felülvizsgálati kérelmükben magok kijelentik, hogy Á. K. magyar hono3' s maguk sem vitatják, hogy abban az időben, midőn a gráczi cs. kir. tsz. nevezettnek a kiskorúságát meghosszabbította, nem volt magyar honos, nem vitatják azt sem, hogy a felébb, bíróság részéről a perbeli kérdés eldöntésénél alkalmazott, az 1881 :LX. tcz. 5. §-ában világosan kifejezett az a jogszabály, hogy valamely magyar honos személyes állapota tárgyában végrehajtható határozatot hozni kizárólag a hazai bíróságok hatáskörébe tartozik, fenn nem áll. Ezzel szemben téves felp.-nek az az érvelésük', hogy a jelen perben eljáró hazai bíróság4 a Igráczi cs. kir. tsz. hatáskörét s a kiskorúság meghosszabbítása tárgyában hozott határozata joghatályának a kérdését bírálat tárgyává nem tehette s Á. K.-nek önjoguságát meg nem állapíthatta. Mert a .hazai bíróságnak az említett kérdésiek megbirálására kiterjedő joga magából a fentebb megjelölt törvényes jogszabályból származik, minthogy máskülönben az említett tiltó rendelkezésnek' az ország területén nem volna hatály szerezhető. De a képviselet kérdésének eldöntésénél nem bír jelentőséggel felp.-éknek, a viszonosságra, a gyámhatósági illetékességre, s Pest-Pilis-Solt-KisrKunmegye árvaszéko kötelességének a terjedelmére kiterjedő érvelésük sem — mert a személyes állapot kérdésében keletkező határozatokra nézve la viszonosság, a fentebb megjelölt jogszabály értelmében ki van zárva — mert nem az a kérdés, hogy Á. K. felett annak kiskorúságában a gyámhatóságot illetékesen mely hatóság* gyakorolhatta s hogy a gráczi gyámhatóságtól megküldött iratok átvétele után Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye árvaszékére mily jog és kötelezettség hárult, hanem egyedül az a kérdés