Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

174 Végrehajtási eljárás. 881 ;LX. 445. Bpesti T.: |M. testvérek czég az őt, mint bérbeadót, bérkö72 z^ vetélése erejéig illető törvényes zálogjogot! az akkor még1 a bérleti helyiségben talált ingókra birói végrehajtás utján érvényesítvén, ezen zálogjoga minden más, habár korább foglaltató, de törvényes zálogjoggal nem biró hitelezővel szemben elsőbbséggel bír. Ez a jog, miután arról kifejezetten le nem mondott, nem szűnt meg annál a körülménynél fogva sem, hogy az ingók a törvényes zálogjog érvényesítése után a bérelt helyiségből elszállíttattak s más. helyen lettek elárverezve. (1889. }un. 29. 61314.) C: HL (.18*9. jun. 27. 3218.) == Azonos: Curia 1896. jul. 23. 3822. sz. azzal, hogy a bérbeadó a fenforgó esetben a kérdéses ingókat végrehajtásiig összeiratta még abban az időben, a mikor azok az ő házában találtattak s ez által a végrehajtási törv. 72. §-án alapuló törvényes zálogjogát érvényesitette és ennélfogva az a körülmény, h. ezek az ingók Utóbb az ő tudta és beleegyezése nélkül tiltott módon más házba szállíttattak, törvényes zálogjogát és az ezen alapuló elsőbbségi jogát annál kevésbé érintheti. — Azonos továbbá Bpesti T. 1898. ápr. 15. I. G. 51. sz. 446. Pozsonyi T.: A haszonbérbeadót megillető törvényes zálogjognál fogva felp. jogosítva volt ugyan az alp.-t a bérleményen volt termények elhordásában akadályozni mindaddig, míg az a hátralékos haszonbért meg nem fizette; de ezt a jogát felp. csak a törvényes eszközök igénybevételével gyakorolhatta, és így, tekintve azt, hogy az alp. terményei részben nem voltak eltarthatok, részben kellő gondozás nélkül romlásnak voltak kitéve, a felp. tartozott volna idejekorán birói segély igénybevétele mellett vagy zárgondnoki kezelést, vagy a romlásnak kitett terményeknek árverés utján való értékesítését a törvény által rendelt módon kieszközölni. A felp. ezt megtenni elmulasztotta és e helyett a felebbezési bíróság ténybeli megállapítása szerint az alp.-t a községi előljáró utján hozzá; intézett tilalom utján a termények elhordásában meggátolta, minek következménye az volt, hogy az el nem tartható termények nagy része nem értékesittetvén, a haszonbérlet területén tönkre ment. Felp.| az ezzel a mulasztásával, illetve eljárásával az {alp.-nek okozott kárért kétségtelenül felelős. (1898. jun. 20. G. 31.) *== A Bpesti T. 1901. márcz. 14. I. G. 41. sz. a. a bérbeadót kártérítésre kötelezte, mert bérkövetelésének biztosítása végett az önsegélyt a törvény által megengedett mértéken felül vette igénybe; 1901. ápr. 26. I. G. 25. sz. a. pedig a bérbeadót kártérítésre kötelezte, mert ez nem volt jogosítva a törvényes zálogjog alapján visszatartott ingót a tulajdonos hozzájárulása nélkül birói közreműködés mellőzésével magánúton eladni. — A Curia 1884. decz. 24. 5567. sz. a. helybenhagyta a Bpesti T.-nak ama ítéletét, mely a bérbeadót kártérítésre kötelezte, mivel a birói árverésen eladott ingókat követelésének fedezésére visszatartotta, és az árverési vevőnek megtagadta a kérdéses tárgyaknak kiadatását. A törvényes zálogjoggal biztosított bérösszeg lejárati ideje. 447. Bp esti T.: Az 1881 :LX. tcz.. 72. §-a szerint a bérbeadót félévi bérösszeg erejéig törvényes zálogjogi illeti s félévi bérösszeg ere-