Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

168 Végrehajtási eljárás. 1881 : LX. meg, nem érvényesítheti azt azonban letétben levő olyan ingókra vagy 72 § készpénzre, melyek törvényes zálogjogiának érvényesítését megelőzően, más harmadik személyek javára teljesített foglalás következtében he­lyeztetvén bírói letétbe, törvényes zálogjogának érvényesítése idejében a bérelt helyiségben nem találtatnak. (1894. decz. 29. 10122.) = Azonos: Bpesti T. 1892. jan. 19. 28960/91. sz. 428. Bpesti T.: A per adatai szerint a végrehajtást szenvedő J. Miklós az igénylő felp.-nek megengedte, hogy ez utóbbi a sertéseit a végrehajtást szenvedő részéről haszonbérelt területen legeltesse és az igényelt sertések felp. által,' kezelt birtokon levő tanyáról hajtattak a bérlemény területére és azok az igénylő cselédjének őrizete alatt foglaltattak le, miért is ilyen körülmények mellett végrehajtató tarto­zott volna bizonyítani, hogy a lefoglalt sertések végrehajtást szenvedő tulajdonát képezik. Az 1881 :LX. tcz. 72. §-a ez igényper elbírálásá­nál alkalmazást nem nyerhet, mert a fentebb elősoroltak szerint a lefoglalt sertések a végrehajtás idején nem végrehajtást szenvedő bir­tokában, hanem igénylő felp. cselédjének őrizetében találtattak. (1889. okt. 2. 15502.) C: Hh. (1890. máj. 13. 2831.) A törvényes zálogjog kiterjedése a bérösszeg járulékaira 429. C: A végrehajtási tv. 72. §-a a bérbeadó törvényes zálog­jogát kifejezetten csak a bérösszeg erejéig terjesztvén ki, a bérösz­szeg iránt folytatott per költségei a törvényes zálog'jogot megillető előny­ben nem részesíthetők; és a végrehajtási törvény 119. §-a utolsó be­kezdésében foglalt rendelkezésből is, mely szerint a törvényes zálog­joggal biró követelés valódiságának megtámadása esetén a megfelelő összeg helyezendő bírói letétbe, az következtethető, hogy csak a bér­összeg járulékok nélkül képez itlőnyös tételt, amennyiben, ha peruton érvényesiti is követelését a bérbeadó, csak az az összeg fog részére kifizettetni időközi kincstári (letéti) kamataival együtt, mely a köve­telés erejéig javára birói letétbei helyeztetett. (1888. saept. 20. 6642.) = Azonos: Curia 1891. szept. 5. 5581., 1895. okt. 25. 8311. sz. — Ellenkezően határozott a Curia 1882. márcz. 22. 234., 1897. okt. 8. 4224., 1903. íebr. 13. 7962. és 1903. ápr. 17. 1357. sz. a. kimondván, hogy a bérbe­adó törvényes zálogjoga nemcsak a tőkére és kamataira, hanem a behajtási költségekre is kiterjed. Viszont a Curia 1897. november 11. 4890. sz. a. kimondta, hogy a 72. §-nak az az intézkedése, mely szerint a bérbeadót félévi béiösszeg erejéig törvényes zálogjog illeti meg, a tőke után megítélt 3 évi kamatra is kiterjed; ellenben a követelés érvényesítésével felmerült költ­ségek már nem képezvén a követelés törvényes növedékét, arra a szigorú magyarázatot igénylő ama törvényhely, kifejezett rendelkezés hiányában, nem alkalmazható. — A Kolozsvári T. 1896. febr. 27. 475. sz. a. a behajtási költ­ségnek nem adta meg a törvényes zálogjogot megillető elsőbbséget. 430. Bpesti T.: Törvényes zálogjog csakis félévi lakbér-tőke és annak gyümölcse erejéig, vagyis a kamatok erejéig1 áll fenn: költsé­gekre törvényes zálogjog alkalmazását a törvényi értelmében nem nyer. (1891. máj. 20. 11368.) ?-= Azonos: Bpesti T. 1895. jun. 21. 3590. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom