Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

158 Végrehajtási eljárás. térit kineveztetése után élvezett fizetése csakis ázlt a havi átalányt helyettesítette, a melylyel már hónapok óta mint ideiglenes minőségben kinevezett tisztviselő élvezett; és miután felp. az A. alatti jegyzőkönyv szerinjt a R. F. ellen 1886. szeptember 13-án foganatosított biztosítási végrehajtás alkalmával ennek az alp. társaságtól napidiján és ügynöki jutalékán kívül élvezett egyéb illetményét is lefoglaltatta illetve letiltatta, s az illetmény természetével bir ugy a havi átalány, mint a fizetés, annak a zálogjognak ,a hatálya, a melyet felp. adósának a foglaláskor élvezett havi átalányára nyert, kiterjed, az azután élvezett fizetésre is, mivel az illetményre általában szerzett zálogjog hatályát nem érinti az, hogy a végrehajtást szenvedett adós illetményét a foglalás után más jogi alapon élvezi, mint az ezt megelőző időben. (1891. okt. 15. 168.) A fizetés összegének bizonyítása kit terhel ? 404. C: ítélet indokaiban helyesen mondotta ki a kir. Ítélőtábla, hogy alp. a nála alkalmazva volt E. P. fizetésének végrehajtásilag történt lefoglalásáról saját beismerése szerint tudomással bírt. Ennek daczára a másodbiróság helyesen utasította el felp.-t keresetével azért: mert felp., kit e részben a bizonyítás kötelezettsége terhelt, nem bizonyította, hogy E. P.-nak még a foglalás idejében is havi 100 írt fizetése volt, a mint ezt keresetében állította, sőt azt sem bizonyítót a felp., hogy a nevezett végrehajtást szenvedőnek a végrehajtási foglaláskor és az ezt követő időben 500 frtot meghaladó évi fizetés járt alp.-tői; már pedig a foglalás az 1881: LX. t.-cz. 60. §-a értelmében csak az 500 frtot meghaladó fizetésre nézve birt volna törvényes hatálylyal. Bizonyítottnak a fizetés mennyisége tekintetében a ptr. 163. §-a értelmében csak azt kellett elfogadni, a mit alp. beismert; t. i. hogy a fizetés a természetben kiszolgáltatott élelmezésen és lakáson kivül 30 frtot tett ki, tehát oly összeget, mely a felhívott törvénytétiel szerint foglalás tárgyát nem képezheti; a természetben kiszolgáltatott ellátás pedig foglalás tárgyát egyáltalában nem képezhetvén, felp.-nek ez alapon tett számítása tekintetbe nem vehető. (1891. febr. 20. 1007/90. v. sz-) 405. C: Az érdemben kimutatta I. r. alp., hogy jogelődénél V. Zs. fizetése F. M. javára 4720 frt 96 kr. tőke, annak 1884. deczember 23-ától járó 6<Vb kamata és 39 frt 50 kr. perköltség erejéig 1885. deczember 1-től kezdve letiltatott és hogy ezen jogelőd arra köteleztetett, hogy ezen fizetést az 1881. évi LX. tcz. 61. § korlátain belül a végrehajtató részére fizesse ki. Ezen letiltás ellenében felp. az 1888. és 1889. évben ugyancsak alp.-ek jogelődénél «Eggenhoffer József és társai» czégnél eszközölt letiltás alapján alp.-éktől mint az 1891. év végével megszűnt czég tagjai ellen kielégítést csak azon esetre követelhetett, 1-a kimutatja, hogy az előbb emiitett követelésnek kielégítése után vagy megszűnte folytán a letiltott fizetésből még bizonyos rész a czég rendelkezése alatt maradt; e részben azonban felp. bizonyítékot általában nem hozott fel, sőt a kívánságára I. r. alp. által felmutatott üzleti könyvek szerint