Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

Családjogi tartásért fizetés lefoglalása. 153 kozott törvényszakasz rendelkezése szerint s az 1885 : XI. t.-cz. 55. §-ábiaa foglalt hasonlatos rendelkezésre való tekintettel egyáltalán le nem foglalható s illetve csakis a végrehajtást szenvedő néhai férjének gyógykezelése és eltemetése körül felmerült költségek fedezésére volna lefoglalható s ezen az alapon a temetési költségre nézve a felfolyamodóval szemben az elsőbbség helyesen állapíttatott meg. (1899. okt. 6. 4852. sz.) A kegydij lefoglalhatósága. 387. Bpesti T.: Az állami tisztviselők s más, az 1881: LX. t.-cz. 54. §-ában felsorolt személyek kegydijai általában csak egyharmadrészben foglalhatók le és pedig1 csak.' a mennyiben ez által a szabad rendelkezésükre fenbagyandó 500 frt nem érintetik, illetőleg nem csorbittatik; tehát 1000 frt kegydijnál nem az 500 frtot meghaladó összegre, hanem c&ak annak egy harmadára. (1885. szept. 15. 36.845. sz.) Az 58. §. hatályának kiterjedése a tartási per költségeire. S88. Bpesti T.: Ha a végrehajtást szenvedő ellen ennek fele- 58, §. ségét illető tartásdíj miatt kéretett a kiel. végrehajtás, — az 1881 : LX. t.-cz. 54. s 55. §§. intézkedéseitől eltérőleg ugyané törvény 58. §. értelmében a marasztaltnak 300 frtot meghaladó tényleges szolgálati illetményeire — tehát minden járandóságára a végrehajtás elrendelendő; ennélfogva s mert a tartásdij iránt folyamatba tett perben felmerült perköltség a megítélt tartásdij folyománya: a jbg. helyesen rendelte el a kiel. végrehajtást a megítélt tartásdij és költség erejéig az alp.-nek 300 frtot meghaladó összes szolgálati illetményeire és 40 frtos személyi korpótdijára. (1891. jun. 23. 24.494. sz.) Az 58. alapján való lefoglalhatóság korlátai. 889. C: Habár azl881:LX. tcz. 58. §. azit a rendelkezést tartalmazza is, hogy az államtisztviselő nyugdija az ott mondott czélra korlátlanul lefoglalható, azonban ez a rendelkezés csak addig a határig tartható fen, amig az valamely más jogszabályba nem ütközik, aminél fogva a biró a férj nyugdijának neje által igénybe vétele tekintetében az idézett törvény rendelkezésétől eltérően rendelkezhetik. Ez az eset forog fen jelenleg. Ugyanis a felebbezési bíróság tényállása szerint a peres felek házastársak; alp. nyugalmazott törvényszéki irodatiszt, nyugdiján kivü más vagyona nincs, hátgerinczbajban szenvedő, önmagával teljesen tehetetlen, járni nem tudó, keresetképtelen, kórházi ápolásra szoruló súlyos beteg egyén, akinek kórházi ápolásra családi és vagyoni körülményei miatt feltétlenül szüksége van, és ez a kórházi ápolás havi 70 koronába kerüli s faz ápolási díj le nem fizetése esetében alp1. a korházból elbocsáttatnék. A házastársak közt a törvényes házasság által létesülő benső viszony, az egymást segítés kötelessége és közös életczél magával hozza, hogy a feleség, ha a súlyos beteg1 és a keresetképtelen férjnek a közös háztartásban ellátás és ápolás lehetetlenné válik, csak addig a mértékig 1881 : LX. t -CL. 55. §.