Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

14i Végrehajtási eljárás. de az, hogy ily körülmények között a tanú megesketése 48. §. helyt nem foghat, — az illető eljárás természetéből és hatásából amely leginkább a iperes és a végrehajtási eljárásban elérendő czél különbözőségében élesedik ki. Perekben ugyanis a biró a vitás kérdést véglegesen, — a kérdésnek eldöntött Voltát (res judicatát) megállapitó hatálylyal dönti el, — itt nagyobb biztositték szükséges; perben tehát, a polgári perrendtartásban tüzetesen megállapított teiivéltielektő] eltekintve, — a tanuk megesketendők, ha a biró a tnauvialliomásokat mint döntíő bizonyítékokat fel akarja használni. Az 1881. évi LX. t.jcz. 48. §-ának emiitett esetében azonban ai bírói kiküldött döntése csak átfutó, — a mint a törvénymaga mondja, csak valószínűséget, tehát nem bizonyosságot megállapitó; mely ideiglenes döntésnek, helyesebben ideiglenes elrendezésnek helyessége felülvizsgálatát, — és esetleges tévessége orvoslását a tulajdoni igényperben, — vagy ha a kiküldött döntése a végreiha.jtató! ellen szólana, — a' végrehajtató által iaz; 1881. évi LX. t.-cz. 58. §-ának utolsó kikezdése alapján megindítható kártérítési perben talál,, a. Az 1881. évi LX. t.-cz. 48. §-ában szabályozott eljárás keretében nincs tehát szükség a bizonyíték teljes súlyának oly fokú biztositásáría, amily biztosítékot e részben a birói ítélet vagy ezzel egyenlő hatályú más birói véghatározat igényel. A végrehajtási eljárásnak a kiküldött előtt folyó részében ezek szerint a tanúnak esküvel meg nem erősített vallomása is, a bizonyíték tekintete alá veendői, s mint ilyen elfogadandó; — annál inkább, mert nincs oly tételes jogszabály, mely esküvel meg1 nem erősített tanúvallomásnak1 a végrehajtási eljárásban való figyelembe vételét kizárná s világosan megtiltaná. Törvényben foglalt rendelkezés miként való értelmezésére és alkalmazására nézve gyakran biztos útmutatást abban lehet találni, hogy a rendelkezés foganatositásához maga a törvényminő jogkövetkezményeket füz. így áll ez a jelenleg szóban forgó esetben is. A birlaló ugyanis a foglalás ellen nem csak előterjesztéssel élhet, hanem a törvény ezt az előterjesztést, a rendes előterjesztéstől] eltíérőleg aazal a kiváltsággal ruházza fel, hogy ha sikeres, a helyt adó határozatot; azonnal foganatosítani lehet, folyik;