Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

Végrehajtás megszüntetési stb. per. 111 Végrehajtás megszüntetési stb. kereset alapjául nem szollá ó 1881 : LX. okok Q , 30. §. 296. Marosvásárhelyi T.: Az 1881 :LX. tcz. 30. %• intézkedéseiből és czélzatából nyilvánvaló, hogy a végrehajtás megszüntetésére irányzott kereset a végrehajtási jognak létezését s alaki érvényességét tételezi fel, mert nem létező végrehajtási jogot meg sem lehet szüntetni; s előfeltétele a tényleg fennálló végrehajtási jognak az elmarasztalt fél részéről teljesített a követelést megszüntető ténynek fenforgása is. A jelenlegi esetben azonban felp. keresetének jogalapja szerint éppen azt vitatja, hogy alp.-nek végrehajtási joga jogerős végrehajtható közokirat hiánya miatt nem is keletkezett s nem is vitatja ezt, hogy e jog megszüntető tény (fizetéselengedés — beszámitás — elévülés, stb.) folytán utólag megszűnt volna. A kereseti jogalapon tehát a végrehajtás megszüntetése ki nem mondható. (1900. ápr- 18. 814.) C: Hh. (1900. okt. 24. 744.) 297. Bpesti T.: Az, hogy a végrehajtást szenvedő vhajtás előtt végrehajtató hitelezőjét a vhtási összeggel megkínálta, s miután az a fizetést el nem fogadta, az összeget a községi elöljáróságnál letéteményezte; nem tekinthető oly fizetésnek, mely a végrehajtás megszüntetését igazolhatná. (86. febr. 15. 1993.) 298. C: A végrehajtás megszüntetésére irányzott kereseti kérelemnek nem volt hely adható; mert vhajtást szenvedett nem bizonyította azt az állítását, hogy végrehajtató a részére megitélt követelés ki el. czéljából végrehajtást szenvedő által kiutalványoztatni kért összeget a birói letétből fölvette és mert ily helyzetben maga .azon körülmény, hogy végrehajtató részére végrehajtást szenvedő a végrehajtási összeget még a marasztalás előtt birói kézbe letette és utóbb azt kiutalványoztatni kérte, a végrehajtás megszüntetésére törvényes indokul nem szolgálhat. Az 1881 :LX. tcz. értelmében ugyanis a végrehajtást szenvedő a marasztalási összeget rendszerint közvetlenül tartozik kifizetni, ebből okszerüleg következik, hogy a pernyertes fél azzal nem köteles megelégedni, miszerint ellenfele előzetesen birói letétbe helyezze a követelést, az ítélet után az összeget a nyertes félnek kiutalványoztassa. Erre mutat különösen az 1881 :LX. tcz. 41. §-ának rendelkezése is, mely azon eljárást írja körül, midőn a marasztalt fél nem közvetlenül, hanem a per bíróságának közbenjöttével kívánja a fizetést teljesíteni és a mely esetben a marasztalt szintén személyesen tartozik a fizetést megkísérteni és csak az esetben, ha a nyertes fél a bíróság előtt meg1 nem jelennék, áll jogában a marasztalt félnek a marasztalási összeget birói kézbe letenni.(89. decz. 27. 9248.) 2Ö9. C: A másodbiróság Ítélete megváltoztattatik s a kereset mint annak megállapítására irányuló, hogy a felek között jogviszony nem forog fenn s hogy ebből folyólag a lefoglalt ingóság a zár alól fel-