Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Tisztviselő ellen kártérítés77 származó cselekvése vagy mulasztása által jogtalanul vagy illetéktelenül okozott és a mely szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, felelős legyen, s hogy az ebből támasztható kártérítési keresetek megbirálása a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bírósághoz tartozik. A felhívott törvény értelmében tehát a kártérítési kereset nemcsak a kár összegének megállapítása tekintetében, hanem miután a törvény az eljárás jogtalanságának vagy az eljáró egyének szándékosságának vagy vétkes gondatlanságának kérdését előzetes közigazgatási vagy fegyelmi útra nem utasította, a kártétel vagyis az elöljáróság cselekvőségének törvényszerűsége és jogossága tekintetében épp ugy, mint a szándékosság és vétkes gondatlanság kérdésében is a rendes bíróság hatáskörébe lett utalva, minek következtében a bíróság előtt emelt ilynemű keresetek jogi megállapítása tekintetében a bírói megbirálás tárgyát első sorban a következő három kérdésnek kell képezni és pedig először, hogy a felmerült kár nem volt-e szabályszerű jogorvoslat utján elhárítható? másodszor, hogy a cselekvés jogtalan vagy illetéktelen volt-e? és harmadszor, hogy az elöljáróság szándékosan vagy vétkes gondatlansággal járt-e el? A kereset jogi alapját megállapító ezen kérdések birói eldöntésének pedig jelenleg nem forognak fenn jogi akadályai. Az első kérdésre nézve ugyanis a közigazgatási uton használt jogorvoslatoknak netán függőben léte csakis annyiban jöhetne tekintetbe, a mennyiben csak a keresetbe vett kár elhárítását vonhatnák maguk után vagyis a mennyiben birtokon belül használtattak; miután azonban felp. keresetét alp.-nek oly intézkedéséből származtatja, a mely azonnal végrehajtatván, a kárt birtokon kivül vagyis azelőtt okozta, mielőtt az említett intézkedés szolgabírói uton hatályon kivül helyeztetett, ez okból az első kérdés már jelenleg is alkalmas birói eldöntésre és e tekintetben az alp.-i intézkedés ellen használt jogorvoslatnak netán függőben léte a kérdés megbirálásának akadályul többé nem szolgálhat; de nem forog fenn akadály a második és harmadik kérdés birói eldöntésére nézve sem, mert a törvénynek nem lehetett czélja vegyes eljárást megállapítani és e jogosság és illetékesség kérdését a jogorvoslat igénybevételének vagy az igénybevétel mellőzésének esélyeitől függőleg majd a közigazgatási hatóság, majd a bíróság hatáskörébe utalni, hanem, ha a kártérítési keresetet az előrebocsátottak szerint előzetes közigazgatási vagy fegyelmi eljárás mellőzésével egyenesen a bíróság hatáskörébe utalta, akkor ezáltal kétségtelen kifejezést adott azon czélzatának, hogy a bíróságot kár esetében és akkor, ha a kár jogorvoslat utján elhárítható nem volt (vagyis a birtokon kívüli felebbvitel esete forog fenn) önálló és a sérelmes intézkedés ellen használt jogorvoslatok sorsától független eljárásra kívánta feljogosítani és végre nem képezhet a per érdemleges megbirálásánál akadályt jelenleg az sem, hogy alp. cselekménye miatt netán büntető eljárás van folyamatban, mert