Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

18 Bírói hatáskör. 1868 :LIV. gal szembe állítja, közjogi viszonyt érint és igy maga az ügy minden „ '. kétséget kizáróan közjogi vitás ügy. A közjogi vitás kérdések csak annyiban tartoznak a magánjogi alapon, magánjogi viszonyok felett ítélkező polgári bíróságok hatásköréhez, a mennyiben azt a törv. kifejezetten rendeli; oly törvényünk pedig nincsen, mely a magán-kegyuri jog keletkezésének közjogi kérdését a plolgári bíróság hatáskörébe utalná. A hatáskört nem lehet akkép megosztani, hogy midőn a jog érvényesítése a kegyúri viszonyból eredő kötelezettségek teljesítésére, tehát vagyonjogi következményekre irányul, a jogvita a rendes bírósági uton, midőn pedig a kegyúri viszonyból eredő jogok igénybevétele, tehát közjogi eredmény czéloztatik, kormányhatósági vagy közigazgatási uton döntendő el: mert a vitás ügy minőségét nem csupán a jogérvényesítés iránya és alakja szerint, hanem főleg a vita tárgyává tett jog megalkotásához szükséges tények jogi természete és a megállapítandó jogViszony tartalma szerint kell meghatározni. És minthogy a magán-kegyurasággal járó vagyoni kötelezettségek szoros kapcsolatban állanak a kegyurat megillető, közjogi természetű jogokkal, a kegyúri viszony alapításának kérdését mindkét vonatkozásban egységesen kell eldönteni s nem lehet ainnak helye, hogy egyrészt a bíróságnak a kötelezettségek szempontjából keletkezett döntése, másrészt ugyancsak a kérdésnek a jogok szempontjából közigazgatási uton történt eldöntése között a kiindulás alapjára visszavezetendő összeütközés álljon be. A bíróság csak akkor háríthatná el a szóban forgó esetben a kegyúri kötelezettség kérdését, ha döntésének hatálya kiterjedhetne a kegyúri viszony jogi létezésének összes közjogi vonatkozásaira s ha ily módon praejudicualkothatna a ,kegyuraságból származó jogok igénybevételére is, melyeknek érvényesítése nyilván a bírói hatáskörön kivül esik. Ily hatálya a birói ítéletnek nincs és nem is lehet és ezért a biróság semlmi) vonatkozásban sem bocsátkozhatik a kegyúri viszony keletkezésének eredeti alapja tekintetében felmerült vita elbírálásába. Igen természetes, hogy az esetre, ha az eredeti kegyúri viszonynak létrejötte köz>igazgatási uton megállapítást nyer, közigazgatási uton állapítandó meg az is, hogy a kegyúri jognak ki az alanya. Mert kegyúri viszony létrejötténél meg kell lenni akár a természetes, akár a jogi személynek, a ki vagy a mely a magán kegyúri jogot megszerezve, a jogoknak gyakorlására éfs a kötelezettségeknek teljesítésére hivatott. Már pedig nem képzelhető és gyakorlatilag is kivihetetlen a hatáskörök olyan megosztása, hogy egyfelől a közigazgatási útra tartozik annak kimondása, létesült-e valamely egyházzal szemben a kegyuraság, másfelől pedig a polgári biróság Ítélkezzék a felett, hogy az igy megállapított kegyuraság kit illet meg. Az első eredeti kegyúri viszony létrejöttének megállapítására egyedül hivatott közigazgatási hatóságoknak tehát arra nézve is tárgyi illetékességgel kell birniok, hogy ily esetekben a jog alanyát megjelöljék. Az a körülmény, hogy a midőn a fennálló kegyúri viszonyból egy meghatározott személyre háruló kötelezettség jogi alapja nem vitás, a kötelezettségnek megfelelő szolgáltatás kérdése szintén