Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Egyházi ügyek19 a közigazgatási útra tartozik s közigazgatási ügyként intézendő el, nem szolgálhat akadályul a tekintetben, hogy akkor, a midőn a kötelezettség jogalapja vitás, a vita azt a jogi viszonyt érinti, melyet közjogi tények alkotnak meg és igy a kérdés közjogi ügyként intézendő el: az ilyen kérdésben a fennálló hatósági szervezetnek megfelelő közigazgatási hatáskör jusson érvényre, mert az ügynek az előbb emiitett esetben más a jogi természete, mint az utóbb emiitett esetben s ez okból a két közigazgatási hatáskör nemi fedi és igy ki nem zárja egymást. Mindezeknél fogva tekintve, hogy a jelen esetben az a kérdés képezi a vita tárgyát, vájjon a szentkirály-szabadjai plébániára nézve keletkezett-e egyáltalán kegyuraság, vagy nem? tekintve, hogy e kérdésnek eldöntése a legfőbb kegyúrtól, illetőleg annak mindenkori kormányától el nem vonható s maga a kérdés közjogi elemeiből ki nem vetkőztethető; és tekintve, hogy a r. kath. vallásalap — mint vagyonjogi alany —• a melylyel szemben a kegyuraság fennállása vitattatik, ebben az ügyben a magán-kegyur fogalmának megfelelő jogállást foglalja el és annak a körülménynek, hogy a vallásalapra vonatkozólag a vagyonkezelő főhatóságot m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium gyakorolja, a nevezett minisztériumnak az állami kormányhatalomból eredő hatáskörére befolyása nem lehet: ki kellett mondani, hogy a| jelen ügy közigazgatási útra tartozik. (32915/1897. I. M. I/A. sz.) 78. C: Ellentétes régebbi határozatok, melyekben a bíróság kegyúri jog és kötelezettség fennállása terjedelme tekintetében határozott: 1888. ápr. 12. 208.; 1891. jan. 4386/90. A kegyúri jog és kötelezettség átháramlásának kérdése. 79. Az 1871. évi egyházlátogatás alkalmával megállapittatott, hogy afkiöizségbeli r. k. plébániára az ottani közbirtokosság bir kegyúri joggal és az köteles a templomot és a paplakot fentartani. Ezen az alapon kéri a felperes annak kimondását, hogy alperesek, a kik a közbirtokossági ingatlanoknak jelenlegi (tulajdonosai és a kikre a kegyúri kötelezettség átháramlott, ezen kötelezettségek teljesítésére kötelesek. Az alsóbiróságok helyt adtak a birói hatáskör ellen tett kifogásnak, mert e kegyúri kötelezettségek iránti vitás ügyek elintézése a közigazgatási útra tartozik ; nem fogadható el felperesnek az az érvelése, hogy a közjogi természetű kérdés : fenállhat-e a kegyúri jog, a keresetben előadottak szerint el lévén intézve, csak a magánjogi kérdés, az eddigi teher átruházásának kérdése lesz elbírálandó, mert e hatáskört igy ketté választani nem lehet. (Az indokolás részletei a fent közölt minisztertanácsi határozattal egyeznek.) C: A kereset tartalmából határozottan kiderül, hogy felp. az alapon kérte alp.-eket a kegyúri kötelezettségek megállapítására köteleztetni, mert a tulajdonukat képező ingatlanok előbbi tulajdonosai a szucsányi r. k. egyház kegyurai voltak, az ezzel összekötött kegyúri kötelezettség pedig, mint dologi teher, az ingatlanon nyugszik. Tekintve, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvekkel be van bizonyítva, hogy a közbirtokosság gyakorolta a kegyúri jogot, jelenleg csak