Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Időelőttiség. 189 elutasitandónak mondotta olyankor is, midőn az időeiőttiségi kifő- ^z. gás alapjául vett tényleges állapot az elsőbiróság Ítélet hbzata- 64. §. lakor már megszűnt és ellenkezőre változott volt azáltal, hogy a kereset indításakor még be nem következett teljesítési határidő a per folyama alatt lejárt. Pedig az a gyakorlat nem volt követelménye az írásbeli eljárás rendszerének, és arra az 1852. perrendtartásnak — egyébként a szigorú alakszerűség szellemében intézkedő — szabályai sem nyújtottak támpontot. E tekintetben dr. Schuster Ferdinánd ama perrendtartás 294. §-ára vonatkozólag azt irta, hogy «a dilatorius kifogások az iratok becsomozásától fogva az itélet-hozatalig letelt időfolyás által is hatálytalanokká válhatnak s hogy ezt a biró minden esetre tartozik figyelembe venni». (Schuster, Civ-Proc. 491. 1. 4.) A bécsi legfőbb tsz. is egy 1852.; évi ápr. 1.) 3204. sz. alatt kelt elvi jelentőségű határozatában — természetesen az írásbeli eljárás álláspontjáról kimondotta, hogy «a biró által figyelemre méltatandók a kereset indítása után bekövetkezett tények is, nem lévén kivétel nélkül szükséges, hogy a kereseti jog ugy állapittassék meg. mint ahogy az a kereset benyújtásakor állott fenn». (A őst, Ger.-Ztg. 1853. Nr. 19.) Ily szellemben fejlődött általában a törv.-kezési gyakorlat az írásbeli eljárásban, méltányoltatva — 1848. előtt ugy, mint azután — a magánjogi német irodalom által is. (Savigny, Syst. VI. 263. §.; Schmid, Arch. für. civ. Prax. XXX. kötet; Vangerow, Pand. I. 160. §. No. 3.: Unger, Syst. II. 131. §. not. I.; Windscheid, Pand. I: 128. §. not. 5. stb.) Nem is indokolható a jogszolgáltatás érdekeinek szempontjából, hogy az időeiőttiségi kifogásnak hely adassék akkor, midőn a teljesítési határidő a per befejezte előtt lejárt. Mert a formáknak az eljárás minden nemében az a rendeltetésük, hogy az anyagi jognak biztosítékul szolgáljanak és az anyagi igazság, hogy a törvénykezés egyedüli czéljához képest érvényesülhessen, nem természetellenesen mesterkélt, hanem egyszerű, természetszerű eljárási elvek alkalmazását kívánja; az oly eljárás pedig, mely a bírót az ő szemei előtt elenyészett kifogás méltatására kényszeríti, természetlellenes és sérti a jogérzetét magának a bírónak is. Ama tan, mely szerint a birói ítélet a litis contestatio időpontjára vezetendő vissza, már keletkezésekor a felp. oltalmát czélozta; mert tulajdonképp a felp. az, ki a per elhúzódása által jogos érdekeiben sérelmet szenved. Ezen ezélzattal lett törv. és gyakorlat által mindenütt megállapítva az, hogy az elévülés és elbirtoklás kérdése a kereset időpontja szerint bírálandó el, a kereset utáni vagyis a per