Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

188 Rendes eljárást-cz állapotának biztosítása czéljából a biztosító ellen praejudiciális kere64. 65. §§. setet Miiihat. (1902. decz. 19. 597. sz.) 584. Lf i.: Annak kimondása, hogy valiamely fennállott kötelezettség megszűnt, külön kereset utján is eszközölhető. (1875. okt. 25. 8463. sz.) 585. B pesti T.: A törvénykezési rdts. nem zárja ki sehol, hogy felp. keresetében marasztalási kérelem előterjesztése nélkül, pusztán valamely jog vagy jogviszony létezésének bírói megállapítását kérhesse. Nem áll ennek ntjában sem a 64. §., sem a 256. §., mert azl lelőibbi, midőn követelést emlit, ez alatt a kereseti kérelmet érti, mely a keresetek különbözősége szerint különböző s a praejudiciális keresetben sem hiányzik, ez utóbbinak az Ítéletek végrehajthatóságára vonatkozó rendelkezése pedig magától érthetőleg csak oly perekre vonatkozik, melyekben a kérelem marasztalásra irányul. 586. C: Hh.; mert a jelen perben eldöntés tárgyát peres felek közt vitássá vált az a lkérdés képezi, létrejött-e köztük alkalmi egyesülés iránti Véglegesen megállapított szerződés vagy nem? Minthogy alp. ily szerződésnek létrejöttét kétségbe vonta: felp. jogosan követelheti e vitás kérdésnek bírói eldöntését; e pernek czélja tehát nem a még hiányzó jogalapnak megteremtése, a mint alp. felebbefcésében vitatja, hanem a felek közt felp. állítása szerint már előbb létrejött szerződéses jogviszonynak birói ítélettel való előleges megállapítása; a kérdés tehát, mint ilyen praejudiciális keresetnek tárgyát igenis képezheti; mert a társaság tartamának előleges meghatározása, a társasági szerződés lényeges kellékét azért nem képezi, mivel ily esetben szerződő felek bármelyikének jogában álland a társas-viszony megszüntetését a törv.-es módon bármikor követelhetni. (1890. nov. 19. 630. sz.) = A praeiudicalis keresetre nézve 1- alább Birói határozatok a- isIdóelöttiség kérdése. A kir. Ouria 32. sz- polg. döntvénye. 587. C: Azíon körülmény, hogy a követelés a kereset benyújtásakor még nem járt le, nem szolgál akadályul a követelés megítélésére akkor, ha a teljesítési határidő és feltétel a per folyama alatt, az elsőbirósági ítélet hozatala előtt bekövetkezett. m Indokok: Az 1848 előtti hazai törv.-kezés abban, hogy a kereseti követelés csak a kereset beadása után, a per folyama alatt járt le, akadályt a követelés megtérítésére nem látott. Felmerült ez a kérdés nem egyszer, különösen a zálogváltó perekben és ugy oldatott meg, hogy az időelőttiség kifogása, ha a visszaváltási idő és feltétel a per folyama alatt bekövetkezett, figyelembe nem vétetett. (Decz. 15. ad. rel. pign. in div. Com. — Frank, Közigazság törv. II. 570—1. 1. v.) Csak az 1852. ideiglenes polgári perrendtartás hatálya alatt kezdett itt-ott keletkezni az ellenkező gyakorlat, toely a keresetet, mint időelőttit