Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Könyvkivonati illetékesség. 153 hagyónak tenni jogában állott volna, ez ellenkeznék a jogutódlás t.c'z. természetével; avagy helyes volna-e valamely czég átruházása 35. §, 2. bekesetén a czég utóbbi birtokosától e jogot megtagadni? Az engedményezést közelebbről tekintve, mint az előrebocsátott fogalommeghatározásból kitűnik, csupán a hitelező személyében áll be változás, s az ált. ptkv. 1394. §-a szerint az engedményes jogai azonosak az engedményező jogaival, az adós helyzete változatlan marad; ezzel az elvvel is ellenkeznék az, ha az engedményes a kivételes bíróságnál való perelhetési jogát az engedményezett követelésre nézve elvesztené; s az adósnak jogi helyzetét jelentékenyen javitaná az, ha az engedményes őt a perrendtartás 30. §-án alapuló rendes bírósága előtt vonhatná perbe. Mindezeknél fogva a) tekintettel arra, hiogy a birói illetékesség szabályozása a felek dispositiójának alá van vetve; b) valamely követelés csak bizonyos bíróságnál való érvényesitihetiélsi tjolgia magával a követelés lényegével össze van forrva; miért oly személyes jognak nem tekinthető, mely másra át nem szállhatna; c) végül tekintettel, az engedménynek feltüntetett jogi hatályára; a rendelkező részben körülirt jogi elvet kimondani kellett. (1897. decz. 31. Hitelesíttetett 1898. jan. 5.) A könyvkivonati illetékesség kérdése engedmény utján szerzett követelésre nézve 450. Bpesti K. és V. tsz.: Felp. azzal a tényével, hogy a neki engedményezett követelést a Kt. 25. §-ával szabályozott jogánál, sőt kötelességénél fogva kereskedelmi könyveibe bevezette, a prts 35. §-ának 2. bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékességet meg nem szerezete. Mert a keresetben emiitett alapügyletet nem felp. kötvén meg, az engedményezés alapján több jogot, mint a mennyivel jogelődje az engedményező birt, nemi szerezhetett. Tekintve már most azt, hogy felp. nem is állítja, hogy jogelődje bejegyzett kereskedő volt, hogy tehát jogelődjét a kereseti követelés tekintetében a prts 35. §-ának 2. bekezdésével szabályozott illetékesség megillette volna: kétségtelen, hogy a dlolog ilyen állásában a helyi illetékesség vitás kérdését felp.-nek nem az elkönyvelés tényén alapuló saját egyoldalú cselekménye, hanem maga az az alapügylet dönti el, mely a felp.-i jogelőd és az alp. közötti jogviszonyt szabályozza. Minthogy pedig felp. azt az állítását, hogy jogelődje az E. alatti okirat alapján alp.-tői az alapügylet teljesítését Budapesten követelhette volna, az emiitett okirat tartalmával nem bizonyította; minthogy az a körülmény, hogy az alapügylet Budapesten köttetett!, a Zám községben kelt fentebb hivatkozott E. alatti okirattal bizonyítva szintén nincs; minthogy a keresetben emiitett alapügylet teljesítésének helyét, külön megállapodás hiányában', a vonatkozó váltók (B. és F. alattiak) fizetési helye nem szabályozza, mert alp. e váltókon