Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

154 Birói illetékesség. alapuló, tehát váltóbeli kötelezettséget nem vállalt; minthogy ezek szec rint csupán1 a prts. 30. §-ával szabályozott illetékesség esete forog fenn, alp. pedig beismerten ezen kir. törvényszék területén kivül lakik: az illetékesség ellen tett kifogásnak a kifejtett indokokból helyet adni s felp.-t helyi illetékesség hiányában keresetével elutasítani kellett. (1893. decz. 27-én, 87,931. sz.) B p e s t i T.: A birói illetékesség a f enforgó esetben az elsőbiróság végzésében felhozott vonatkozó indokokból a prts. 35. §. 2. bekezdésére nem alapitható Ugyan, de azt meg kellett állapítani az idézett szakasz 1. bekezdése alapján, mert alp.-re nézve Budapest tekintendő a váltók fizetésének helyéül, vagyis a teljesítés helyéül. (1894. márcz. 15. 910. sz.) A könyvkivonati illetékesség engedményezett követelésre mennyiben terjed ki ? 451. Bpesti K. és V. tsz.: A perállás nyomán; a kir. törvényszék az alp. pergátló kifogásának helyt adott, mert a kereskedő a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdésében szabályozott kivételes illetékességet szerződésből eredő perekben csak azokkíal a személyekkel veheti igénybe, a kikkel üzleti összeköttetésben áll, kikkel ügyletet köt. Ha követeléseit más kereskedőre ruházta át, az engedményes bizonyára jogosított és a törvény szerint köteles a követelést a maga könyveibe bevezetni bevezetés a 35. §. 2. pontja szerint való illetékességet meg is állapítja, de pusztán az átruházóval szemben, (mint a ki a bevezetés alapjául szolgáló ügyletnél szerződő félként járt el. Az eredeti adósnak jogviszonyain azonban a bevezetés nem változtat, mert közte és az engedményes közt semmiféle jogügylet nem jött létre, a melyet az engedményes könyveibe be lehetne vezetni. Hogy ez a magyarázat a törvény czéljának megfelelő s hogy az egymással szerződő felek könyveibe való bevezetés szabályozza az illetékességet, az kitűnik abból is, hogy a perrendtartás a 35. §. 2. bekezdésében szabályozott illetékességet időhöz köti, melynek kezdetét a bevezetés keltétől számítja; bizonyos már most, hogy itt csak egy és nem több időpont lehet irányadó, t. i. az, a 'mikor az eredeti hitelező, ki az ügyletet kötötte, azt könyveibe bevezette. Valamint tehát az engedmény bevezetésének idejét, ugy annak helyét sem lehet figyelembe venni a bíróság illetékességének megállapításánál. (1897. szept. 9. 533.) = Azonos: Bpesti K. és Vtszék 1900. márcz. 22. 62. szAz engedményes az engedményező könyvvitelének helyén perelhet-e ? 452. Bpesti T.: A 35. §. 2. pontjában szabályozott birói illetékesség nem a felp.-ként fellépő kereskedőnek személyes kiváltságán, hanem azon az objectiv tényen alapszik, hogy a perrel érvényesített követelés, illetve az azt megalkotó tények a hitelezőnek bizonyító erővel felruházott könyvébe bevezettettek. Kitűnik ez abból, hogy a bírói gya-