Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

152 Birói illetékesség. t.-cz bálya szerint bírálandó el, így ennél a kérdésnél a perjog és 35. §. 2. bek.az általános magánjog elveinek találkozási pontja van. Minden jognak főelemét a bíróság előtt való érvényesithetés adja meg, ez jogi mivoltával össze van nőve. Midőn a fentiek szerint a perrendtartás a feleknek a birói illetékesség tekintetében szabad elhatározást engedett, a feleknek a követelés érvényesítése tekintetében alapul veendő jogos érdekeit tekintette. Ép ez a jogos érdek vezérelte a törv.-hozást akkor is, midőn egyes követeléseknek a tárgyuknál fogva kivételes bírói illetőséget biztosított, mint például a Kt. 324. §-ában körülirt kereskedelmi követeléseknek, a melyeknél a hitelező kereskedő jogos érdekeinek megvédése volt a vezérlő momentum. Ezek után rátérve arra a kérdésre, hogy vájjon a fenti követelések birói illetékessége tekintetében a jogátháramlás változtatást tesz-e? Előre bocsátva azt. hogy a jogutódlásnál általános szabály az, hogy a jogutódra mindama jogok átszállanak, a melyek nem voltak a jogelődnek a legszemélyesebb jogai, a melyeknek létezése a személyével össze vannak forrva; ez az általános szabály alkalmazandó az u. n. részleges jogátháramlásnál is, midőn a jogelődnek csak bizonyos jogos követelése száll át a jogutódra. Az élők közötti jogátruházás egyik neme az engedmény, a melynek fogalmát az osztr. ptkv. 1392. §-a következően határozza meg: «Midőn valamely követelés egyik személy által a másikra ruháztatikj s ez azt elfogadja, akkor a jognak átváltoztatása uj hitelező közbejöttével létesül, az ily szerződés átengedésének (cessio) hivatik: az 1393. §. szerint az engedményezésnek tárgya lehet minden elidegeníthető jog, kivéve azokat, melyek a személyhez kötvék, következőleg avval elenyésznek.» A birói illetékesség tekintetében a felek szerződő akarata, mint fentebb érintett, szabadon érvényesülhet, továbbá pedig ott, hol a törv. biztosított valamely követelésnek kivételes birói illetékességet, ott a hitelező jogos érdekéből, illetve a követelés tárgya minőségéből indult ki; s maga a követelés pedig vagyonjogi természetű, s az, hogy mely biróságnál érvényesíthető, az lényegével teljesen összefügg ; ennélfogva bizonyos követelésnek valamely biróságnál való érvényesítési joga nem tekinthető oly személyes jognak, mely az illető személylyel annyira össze lenne forrva, hogy ne lenne jogutódlásnak helye; mert e tekintetben jogutódlás különböző nemei közt nincsí különbség; teljesen egy, ha engedményes, vagy örökös, vagy pedig utóbbi czégbirtokos érvényesiti a jogát; jogi képtelenség volna az örököst elzárni attól, hogy annál a biróságnál érvényesíthesse jogát, a hol az örökít—