Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

136 Birói illetékesség. t-cz nyert; hogy tehát a 95. czikk is, mely a bank birói illetőségét szabá33. §. Iyozza, csak azon ügyekre terjedhet ki, a melyek a banknak a szabadalommal összefüggő ügyleteiből származnak; ennélfogva az osztrákmagyar bank ellen minden más, nem az alapszabályok 56. és 82. czikkein alapuló üzletekből támadható peres ügyekre nézve a prd.-ban megállapított illetőségi szabályok érvényesek. (6033/80. sz.) = Az osztrák magyar bankra nézve most az 1899 : XXXVíI. t.-cz. és ehhez csatolt módosított alapszabályok 53., 54. és 108. czikkei irányadók. 399. Bpesti T.: A 33. §. általános szabálya szerint gyári czégek azon hely birói illetékessége alá tartoznak, melyein a telepük van. Minthogy alp. gyári czégnek Bpesten és pedig az eljáró bíróság kerületében telepe van, mely mint fióktelep s i 11. fiókczég Epesten be is van jegyezve, minthogy továbbá a felhívott törvényszakasz egész általánosságban emliti a telepet, ez alatt tehát egyaránt értendő ugy a fő-, mint a fióktelep, minthogy abban az esetben, ha valamely gyári czégnek több telepe van, felp. a törv. rdt. 49. §-a értelmében a telepek szerint egyaránt illetékes bíróságok közt szabadon választhat, minthogy végre az, hogy a fióktelep a főteleptől függetlenül, önállóan folytatja-e működését vagyf sem és az, hogy a kereseti követelés alapját képező ügylet a főtelep üzletkörében köttetett-e vagy sem? a birói illetékesség kérdésének elbírálására befolyással nincs, ezeknél fogva az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával,, ez eljáró bíróság helyi illetékességét jelen per elbírálására megállapítani s ugyanazt a per érdemi tárgyalására utasítani kellett. (1892. aug. 17. 2906. sz.) 400. Smsz.: Oly társulatok ellenében, melyek igazgatósága az országon kívül létezik, az illetékesség megállapítására a 33. §-nak nem első, hanem csak második kikezdése alkalmazható. (4192/72. sz.) • ! í ! jjij 401. Bpesti T.: Felp. keresetét kártérítésre alapítja, azt adva elő, hogy alp. a kárt okozó cselekményt Boszniában, tehát külföldön követte el. Nem vitás, hogy alp. czégnek a főtelepe Bécsben, vagyis külföldön van, Bpesten pedig csak fiókteleppel bir. Ily körülmények közt alp. külföldi társaságnak lévén tekintendő, ama kárt okozó cselekményeiből keletkezett kárkövetelések elbírálására, a melyeket külföldön követett el, a hazai bíróságok illetékessége meg nem állapitható; mert az 1868 :LIV. tcz. 33. §-ának ama rendelkezése, hogy a társulatok, melyeknek igazgatósága az országon kívül létezik, az ország területén levő ama helynek bírósága alá tartoznak, hol a képviselőség székel, és a 49. §. ama rendelkezése, hogy több egyenlően illetékes bíróság közt szabadon választhat a felp., csakis ugy értelmezhető, hogy a külföldi társaságnak a magyar állam területén levő fióktelepének az ügyletei vagy cselekményéből keletkező jogigények érvényesíthetők a hazai bíróságok előtt, és a mennyiben a külföldi társaság a magyar állam területén több fiókteleppel bir, felp. csak ezek közt választhat szabadon; ellenben a külföldi társaságnak külföldön kötött