Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Álta'ános illetékesség. 137 ügyleteiből, avagy külföldön elkövetett cselekményeiből keletkezett jogigények elbírálására, a hazai bíróságok illetékességgel nem bírnak. Kitűnik ez a Kt. 211. §. 4. és 6. pontjának, ugy az 1878: XXII. tcz, 2. §-ának a rendelkezéséből is, a mely szerint a hazai fióktelep képviselője, a külföldi czéget csakis a fióktelep ügyleteiből nredő ügyekben képviseli ésl a hazai törvények csakis a hazai fióktelep ügyleteire nyerhetnek alkalmazást. Mindezek alapján tehát az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a bírói illetőséget leszállítani és felp.-t az alp.-nek okozott költségek megfizetésére kötelezni kellett. (1900. jun. 25. 3605. sz.) C: A felfolyamodást hivatalból visszautasítja. (1900. nov. 29. 5721. sz.) 402. Bpesti T.: A Kt. 211. §. 6. pontja azon rendelkezésének, mely szerint a külföldi r.-t, ha üzletét a belföldre kiterjeszteni kívánja, czégének bejegyeztetése alkalmával igazolni tartozik, hogy a belföldi képviselőség által kötött ügyletekből eredő minden peres kérdésre nézve magát az itteni törvényeknek és a belföldi bíróságoknak aláveti, helyesen csak az az értelme, hogy a külföldi r.-t. belföldön kötött ügyleteire nézve a belföldi bíróság helyett külföldit külön kikötni nincs jogosítva; de a Kt.-nek szóban forgó rendelkezéséből nem folyik, hogy a belföldi bíróságok hatásköre az üzlet körét belföldre ts kiterjesztő külföldi r.-t.-nak csakis az itteni képviselőség által belföldön kötött ügyleteiből felmerülő peres ügyekre terjedhetne csupán ki. A tekintetben,i hogy a külföldi r.-t. által külföldön kötött ügyletből száimaztatott követelés megítélése iránt folyamatba tett perben hazai bíróság eljárhat-e vagy! sem, a bírói hatáskört és illetőséget szabályozó peijogi általános szabályok az irányadók; ezek szerint pedig alaptalan alp.-nek a birói illetőség ellen emelt kifogása; mert az 1S68:LIV. tcz. 33. §. rendelkezése szerint társulatok, melyeknek igazgatósága az országon kivül létezik, az ország területén levő azon helynek bírósága alá tartoznak, hol, a képviselőség vagy ennek nem létében a főügynökség székel s igy alp., ki nem vonta kétségbe, hogy belföldi képviselőségének székhelye az elsőfokban eljárt tsz. területén létezik, a magyar honos felp. által az eljárt tsz. előtt helyesen idéztetett perbe, mivel az a körülmény, hogy a kereseti követelés alapját képező ügylet az alp. társaság melyik telepének üzletkörében köttetett meg, a birói illetékesség kérdésének elbírálására befolyással nincs; és mert nem jöhet az alp.-i illetőségi kifogás elbírálásánál figyelembe az alp. által felhozott az a körülmény sem, hogy1 a 2. :/. alatt másolatban csatolt biztosítási szerződés és illetve az arra vezetett általános biztosítási feltételek 17. §-ban kiköttetett, miszerint a biztosítást vevője és a biztosító társaság között felmerülő peres kérdések elbírálására a kötvény kiállítási helyének (Serajevó) bírósága leend illetékes; mivel felp. a kereset tartalma szerinti nem a B. és V. czég, mint a biztosítás vevőiének jogutóda, hanem mint biztosított és kedvezményezett az őt álli-