Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Birói hatáskör. sem lehet. Ha tehát az osztatlan tulajdonostársak egyike a bizottsági tárgyaláson a kisajátítási terv, s a felajánlott kártalanítási ár ellen felszólal és kifogást tesz, tekintettel főként arra, hogy az ezt tenni elmulasztókra az 1881. évi XLI. tcz. 36. §-a ugy a kisajátítási terv, mint a kártalanítási ár tekintetében egyenlő következményt szab, a tárgyaláson meg nem jelent társtulajdonosok a felszólaláshoz és kifogáshoz csatlakozótoknak veendők, minek aztán az a jogszerű következménye, hogy ilyen esetben a kártalanítási ár az 1881. évi XLI. tcz. IV. fejezetében szabályozott eljárás utján állapítandó meg. Végül figyelembe veendő az is, hogy ha a kisajátítás tárgyát képező ingatlan többeknek határozatlan arányú tulajdona, az ingatlan egyes jutalékainak kártalanítási ára a tulajdonosok közt fenforgó arány meghatározása előtt meg sem állapitható és annak megtörténte után volna csak megállapítható, hogy mennyi illetné meg a tárgyaláson meg nem jelent tulajdonosokat a felajánlott és elfogadottnak tekintett árból s mennyi azokat, kiknek jutalékára vonatkozóan az ár csak a kártalanítási eljárás utján állapittatik meg, holott a kisajátítási eljárás az egyes tulajdonostársak jutalékának megállapítására módot nem nyújt. Mindezek alapján az 1881. évi XLI. tcz. 36. §-a b) pontjának azon rendelkezése, mely szerint arra a tulajdonosra nézve, ki ezen törvény 33. §-a értelmében kiküldött bizottság által megtartott tárgyalásnál a kisajátítási terv ellen fel nem szólal és kifogást nem tesz, tehát arra nézve is, ki a tárgyaláson meg nem jelent, ugy a kisajátítási terv, mint a felajánlott kártalanítási ár végleg megállapítottnak s általa elfogadottnak tekintendő, nem terjedhet ki olyan esetre is, midőn a kisajátított ingatlan többeknek osztatlanul telekkönyvi tlulajdonát képezi, s e tulajdonosok egynémelyike a tárgyaláson meg nem jelent ugyan, egynémelyike azonban a tárgyaláson megjelenve, a kisajátítási terv és a felajánlott kártalanítási ár ellen felszólalt és kifogást tett. (1899. jun. 21. 35392. I. M. sz. ) Kéményseprési dij. 282. C.: A községtől járó kéményseprésidij iránti kereset, ha a dij a községgel kötött szerződés alapján követeltetik, birói útra tartozik. (91. szept. 17. 5273. sz. ) = Azonos: Kolozsvári T. 1902- márcz. 10. G. 19. Korcsmai adósságnak színlelt ügylet alakjában érvényesítése. 283.. Győri T.: Az 1883: XXV. tcz. 24. §-a kihágásnak minősiti ugyan a korcsmai hitelre vonatkozó törvényes rendelkezéseknek azáltal elkövetett megszegését, hogy e törvény kijátszása czéljából a hitelező a korcsmai adósságokat valamely színlelt ügylet (váltó, adóslevél) alakjá-