Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Vegyes ügyek­1)7 jelentette ki. A m. k. Curia pedig kimondotta, hogy a tárgyaláson meg 1868 :LIV. nem jelent s fentebb megnevezett felekkel szemben a kártalanítási árnak megállapítása bírói hatáskörbe tartozik. Mt.: A C. álláspontjának elfogadásával, a tárgyaláson meg mem jelent s fentebb megnevezett közös tulajdonosokkal szemben a kártalaní­tási árnak megállapítását a bírói hatáskörbe kellett utalni és pedig a következő okokból: A kisajátítás tárgyát annak czéljánál fogva és az 1881 : XLI. tcz. rendelkezései szerint is, csak valamely meghatározott terület, tehát valamely egész ingatlan vagy annak testileg meghatározott és elkülöní­tendő része képezheti, nem pedig az ingatlannak valamely testileg osztat­lan része, tehát a közös tulajdonosok egyikének osztatlan illetősége; a kisajátítási kényszer is csak valamely meghatározott terület és nem valamely osztatlan rész megszerzésére terjedhet és a kisajátítási eljá­rásban az oly kényszereszközök, a melyek valamely osztatlan résznek kisajátítását eredményeznék, helyt nem foghatnak. Ennek megfelelően kell tehát a bizottság előtti eljárásban a mulasztásnak az 1881 : XLI. 36. §-a szerint beálló következményeit is értelmezni. Áll ez kétségtelenül a kisajátítási tervre nézve, a mely, ha ellene a bizottsági tárgyalásnál csak egy társtulajdonos tesz is kifogást, laz egész ingatlanra nézve hatóságilag megállapítandó. De a kártalanítási árt is csak valamennyi tulajdonostársra nézve egységesen lehet megálla­pítani, mert a kártalanítás is a kisajátítási eljárásnak egy lényeges, az eljárás befejezéséhez szükséges részét képezi, ugy, hogy ha a kár­talanítási kényszer-eljárásnak egyes társtulajdonosokkal szemben való elkülönített lefolytatása megengedtetnék, ez egyes társulajdonosok osz­tatlan illetőségének kisajátítását eredményezhetné; következik ez neveze­tesen az 1881 : XLI. tcz. 61. §-ából, a mely a kártalanítást a kisajátítás véglegesítésével szoros kapcsolatba hozza, és a mely szerint, ha a kár­talanítási eljárásnak az egyes társtulajdonosokkal szemben elkülönített befejezése meg volna engedve, az az eredmény állhatna elő, hogy azok­nak a társtulajdonosoknak osztatlan illetősége, kik a kártalanítási árnak velük szemben a 36. §. értelmében történt jogerejü megállapításától számított hat hónap alatt a végrehajtást kérték, ki volna sajátítva, mig a \többi társtulajdonosokkal szemben, a kiknek irányában elkülönített kártalanítási határozat hozatott, a kisajátítási terv és kártalanítási hatá­rozat hatályát veszthetné. Hozzájárul ezekhez, hogy a bizottság előtt való tárgyalásnál egy tulajdonostárs felszólalása és kifogásai folytán a kisajátítási terven vál­tozás tehető s e változás kétségtelenül kihat a tárgyaláson meg nem jelent tulajdonostársakra is; és minthogy a kisajátítási terven eszközölt változás befolyással lehet a kártalanítási árra is: ezt a tárgyaláson meg nem jelent társtulajdonosok által az eredetileg a megváltozott kisajátítási tervnek megfelelőleg felajánlott mennyiségben elfogadottnak tekinteni Döntvénytár. Polgári Töi vénykezés. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom