Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

Törlések és szakitások a váltón. 45 okiratnak kellékhiányossá tétele által, megszüntetni, mivel a jogügylet . megszüntetése csak a jogositott beleegyezésével történhetik. Ezeknél fogva, ha S. J. a váltóösszeg és járuléka kifizetése alkalmával a kereseti váltón a kibocsátó nevét szándékosan is törölte, ez a kitörlés mint nem jogositott személytől eredő törlés, hatályában egy tekintet alá esik a véletlenségből vagy tévedésből eredő törléssel, s mit sem árt a váltó hatályának. C: Indokaiból helybenhagyta. (1891. február 27. 1219/1900. sz. a.) Prolongationalis váltó kapásának reményében elszakított váltó. 154, Bpesti T.: Marasztalta alperest, mert megállapittatott, hogy felperes a kereseti alperes által is aláirt és lejárt váltót csak ugy akarta prolongálni, ha az uj váltót alperes kezesi minőségben aláirja,, s mivel ezt nem tette, felperes a kereseti váltó helyettesítőjéül az uj váltót tényleg nem fogadta el, a lejárt váltó azonban V. Gy. takarékpénztári szolgának kezeinél volt, aki azt, anélkül, hogy erre utasitva lett volna, a kicserélésre szánt uj váltót helyesen és kikötésszerüen kiállitottnak vélve, tévedésből összetépte. E tényállás alapján nem tulaj donitható suly alperesnek a váltó összetépésére alapított kifogásának, mert a fentiek értelmében bizonyítva van, hogy a váltónak több helyen szStszakitása nemi a váltó felett rendelkezésre jogositott által, hanem pusztán a szolga tévedéséből s megállapodásellenesen történt. Ebben az esetben pedig a váltó széttépése érvénytelenítésének hatályával nem bir. C: Alperesnek az a tényállítása, hogy a kereseti váltó felperes beleegyezésével egy ujabb 100 forintos váltóval kicseréltetett s a kereseti váltó ekként rendeztetvén, az annak jeléül szétszakittatott, felperes tagadásával szemben bizonyítottnak fogadandó el, azért, mert a felek közt nem vitás, hogy alperes a kereseti váltón alapuló kötelezettségétől szabaaulni kivánván, ezt a felperesnek bejelentette, és ennek folytán felperes alperest arra az esetre, ha maga helyett egy elfogadható kezest állit és az uj váltót aláirja, a kereseti váltón alapuló kötelezettségtől felmenteni hajlandó volt; az sem vitás, hogy az ujabb 100 forintos váltó kötelezettek által és kivülök még az eddigi kötelezettségben nem állott Sz. M. által is aláirottan felperesnek átadatott, aki azt megtartotta és jelenleg is birtokában tartja; végül az sem vitás, hogy a kereseti váltót felperes kiaata szolgájának, V. Gy.-nek, aki azt széttépte, és hogy felperes tőle nem nyomban, hanem csak későbben vette vissza és ragasztotta össze; mert ezekkel a tényekkel szemben felperesnek az az állítása, hogy V. Gy. a váltót tévedésből és anélkül tépte szét, hogy erre felhatalmazása lett volna, figyelembe nem vehető. Ezeknél fogva felperest keresetével elutasítani kellett. (1899. május 2. 315. sz. a.)