Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

Törölt hátiratok és a legitimáczió. 129 pervesztes, a perrendtartás 251. §-a alapján a perbeli és felebbezési 1876:XXVII. t.-cs. költség viselésére köteleztetett. 36 g C: A kir. Ítélőtáblának Ítélete indokai-nál fogva lielybenhagyatík. (1899. február 7. 1169. és 768/1898. sz. a.) lía felperes az alapperben váltóbirtokosi minőségét nem köztörvényi 1< gitimáczióval igazolta, az ujitott perben sem hivalkozliatik arra, hogy ő mint örökös van legitimálva. 363. C: Alp.-ek a kereseti váltókra vonatkozóan egyrészt azzal a kifogással éltek, hogy a felperes azokon váltó tulajdonosként legitimálva nincs, másrészt pedig, hogy ezek a vláltók már hatályukat vesztették és így felperesnek nem állott jogában az azokon hiányzó keletet később, majdnem '30 év multával kitölteni. A per adatai pedig kétségtelen bizonyítékát adják annak, hogy a kereseti válták a még 1866. november 6-án elhalálozott St. T. hagyatéki vagyonához tartoznak, de különben felperes a jelen per folyamán is elismerte, hogy a kereseti váltók értékével elhalt hasonnevű atyja, néhai St. T. hagyatéka károsodott, és hogy ő ezért tekinti az azokon alapuló követelést a hagyatékhoz tartozónak és ezért kívánja abban örököstársait is egyenlő arányban részesíteni. Ezek szerint pedig, figyelemmel még arra a körülményre, hogy a kereseti váltókon látható kibocsátói aláírásnak, a felperesnek a csatolt meghatalmazáson levő kétségbe nem vont aláírásával, valamint az elhalt St. T.-nak az I. a. szerződésen előforduló, valódinak elismert aláírásával történt összehasonlításából is megállapítható, miszerint a kereseti váltókra vezetett kibocsátói aláírás nem felperestől, hanem annak még 1866. november 6-án elhalt hasonnevű atyjától származik: mindezekből kétségtelen, hogy felperes kereshetőségi jogát, magukból a kereseti váltókból, váltójogi legitimatio hiányában nem származtathatja. Minthogy pedig felperes az 1894. 33305. sz. alapkeresetében az állítólag önmaga által saját rendeletre kiállított váltókból eredő jogán, saját nevében kérte az alpereseket fizetésre kötelezni, az ujitott per folyamán most már az alperesek kifogása folytán sikeresen nem hivatkozhatik arra, hogy ő, mint az elhalt váltótulajóonos egyik örököse, köztörvényileg is legitimálva van a váltó jogszerű birtokosának és ezen az alapon is követelhet fizetést alperesektől, mint az elhalt váltóadós örököseitől. Felperes ezekből folyóan a saját váltójoga alapján indított keresetével kereshetőségi jog hiányában elutasítandó volt. Mellőzve ezek szerint a perben a kereseti váltókra vonatkozóan felhozott bizonyítékok mérlegelését, ebből a fent érintett okból kellett mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával az alapperbeli ítéleteket hatályon kívül helyezni és felperest az 1894. 33305. sz. váltókeresetével feltétlenül elutasítani. (1896. márczius 13. 32. sz.) Törlés és igazítás a forgatmányon. 364. B pesti T.: A váltó tulajdonának megszerzése nem alkalDöntvénytár. Váltó. Csőd. Szabadalom. 9