Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

112 A fizetési határnap. L876:XXV:i. t.-cz. VIII. A váltókötelezettség teljesítése lc Fizetési határnap.*) 30. §. Időhaladék engedélyezése. 818. Marosvásárhelyi T.: Másodrendű alp.-nek a váltón alaputó fizetési kötelezettségét az elismervény tartalma nem befolyásolhatja, mivel annak kifejezett tartalma szerint a fizetési időhaladék egyedül elsőrendű alperesnek engedélyeztetett. A váltón alapuló fizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó időhaladék engedélyezése pedig váltójogi hatálylyal nem bír és tisztán magánjogi szerződés jellegével bir, amely a váltó szerint létrejött váltói kötelezettség fennállását meg nem változtatja, és hatása csakis abban áll, hogy a váltóhitelező a váltókövetelést az engedélyezett halasztási idő eltelte előtt nem érvényesithati az ellen, kinek részére fizetési halasztást engedélyezett; de harmadik személynek a váltó alapján fennálló önálló váltójogi kötelezettségét nem érinti. (1891. febr. 11. 525.) C: Hh. (1891. decz. 22. 513.) 314. C.: A váltóban meghatározott lejárati időt a felek egyezményileg váltójogi hatálylyal meg nem hosszabbithatván, a hátirt prolongáció birói figyelembe nem vehető. (1892. máj. 17. 72.) 315. G: Az a körülmény, hogy a váltóbirtokos a váltó lejárata után nyolcz nap alatti kifizetésre hiyta fel a váltóadóst, oly halasztásnak tekintendő, melyen belül a váltóadós fizetési késedelme be nem állhatott. (1897. jan. 26. 39/1896.) 316, Győri Tábla: A váltóügylet természete hozza magával, hogy az csak a váltó lejárati napján bonyolítható le rendeseri, s hogy a váltóhitelező a vlaltó lejárata előtt fizetés elfogadására nem kényszeríthető. E szabály a váltótörvény következő intézkedéséből vonható le: A váltótörvény 3. §. súlyt helyez arra, hogy* a váltó lejárata megmásithatlanul biztos napra legyen helyezve,- a 3. §. 3. pontjában a váltó lényeges kellékéül a váltóviszonyba lépők mindegyikét kötelező intézkedésben kívánja meg a! fizetési határidő megállapítását. Ezzel kapcsolatban áll a törvénynek az a rendelkezése', hogy az 1876. évi XXVII. t.-cz. 23. §. szerint az intézvényezett az elfogadás alapján az elfogadott összegnek lejáratkor leendő lefizetéseért felelős, tehát arról, hogy váltóösszeget sem előbb, sem utóbb nem fogja kifizetni, nem csak) a, váltó mindenkori birtokosával, hanem; a többi váltókötelesekkel szemben is. A váltótörvény 40. §-a is csak akkor jogosítja fel az elfogadókat a váltóösszeg'nék a bíróságnál való letételére, ha a fizetést lejáratkor nem követelik, holott ha a törvény *) V. ö. a 3. §-núl közölt esetekkelA lejárat előtt felajánlott fizetés.