Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

84 Öröklési jog. is meghalt: öröklésre azok vannak hivatva, kik az örökhagyó nevezett anyát képviselik, vagyis a felp.-ek, mint B. A.-né igazolt gyermekei. (1886. nov. 3. 3716. sz.) Törvénytelen gyermek örökjoga az anyai oldalrokonok után. 61. C. : Az által, hogy Ítélkezési gyakorlatunk a házasságon kivül született gyermekeket anyjuk után, ha ez után törvényes leszármazó nem maradt hátra, öröklési képességgel ruházta fel, a házasságon kivül született gyermek, a most jelzett esetben, az általános öröklési elmélet szerint, éppen ugy, mint a törvényes gyermek, anyjának jogaiba és kötelezettségeibe lép s amazoknak teljes mérvben gyakorlására jogosult, emezeket pedig teljesiteni köteles, következésképen a házasságon kivül született gyermek öröklés tekintetében anyja jogainak képviseletére hivatva lóvén, anyai oldalrokonai után is bir öröklési joggal, de viszont ezek is birnak azzal ő utána. De különben is semmi megáilható alapja nem volna annak, hogy a leszármazók és felmenők hátrahagyása nélkül elhalt házasságon kivül született gyermek vagy olyan örökhagyó után, ki egyedül oly házasságon kivül született anyai unokatestvért hagy hátra, csakis közöröklésnek legyen helye. (1901. jul. 1. 3291. sz.) Törvénytelen gyermekek egymás utáni öröklése. • 62. C.: Az örökhagyóra anyjáról származott vagyonra nézve mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, ezen vagyonra felp. kereshetőségi joga megállapíttatik, ebből fobyóan alp. viszonkeresetére nézve mindkét alsóbirósági Ítélet feloldatik és az elsőbiróság utasittatik, hogy felp. keresetének az örökhagyó anyjától származott vagyonra vonatkozó részét érdemben bírálja meg és azzal kapcsolatosan alp. viszonkeresete felett uj határozatot hozzon. Indokok : Felp. az örökhagyóra M. D.-ról háramlott vagyont törvényes öröklés alapján és azért követeli, mert ő és az örökhagyó D. J.-né, M. D.-nak örökbefogadott gyermekei voltak; M. D.-nak a válaszhoz G) a. csatolt nyilatkozata azonban, melyben felp.-t és az örökhagyót fogadott leányainak nevezi, az örökbefogadást nem bizonjátja; más bizonyítékot pedig e tekintetben felp. fel nem hozott. Az örökhagyóra M. D.-ról származott vagyonhoz tehát felp.-nek öröklési jogosultsága nincs. A mi az örökhagyóra anyjáról háramlott vagyont illeti, olyan esetben, midőn az anyának törvényes gyermeke nincs, birói gyakorlat szerint az anyát és törvénytelen gyermekét egymás vagyonában törvényes öröklési jog illeti, a miből következik, hogy a törvénytelen gyermeknek anyjá-