Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Lemenők öröklése. 85 tói származott vagyona abban az esetben, ha a törvénytelen gyermek leszármazók és végrendelet hátrahagyása nélkül hal meg, törvényes öröklés alapján az anyára s ennek életben nem léte esetén, a tőle leszármazókra száll. A per adatai szerint M. D.-nénak törvényes leszármazója nem volt s ugyanannak felp. és az örökhagyó törvénytelen gyermekei voltak. A leszármazók nélkül elhalt örökhagyónak azon vagyonában tehát, mely anyjától származott, az anyját illetné a törvényes öröklési jog, minthogy azonban ez már nincs életben, ennek másik törvénytelen g}rermeke felp., ki az örökhagyó anyját képviseli, van hivatva törvényes öröklésre. E szerint l'elp.-nek van kereshetőségi joga arra, hogy az örökhagyóra az anyjától származott vagyont törvényes öröklés alapján követelhesse. Az alsóbiróságok alp. viszonkeresetét részben azért döntötték el, részben pedig azért mondták ki tárgytalannak, mert felp. keresetével kereshetőségi jog hiánya miatt utasíttatott el; a kereset érdemben való megbirálásának elrendelése folytán tehát alp. viszonkeresete iránt is uj Ítéletet kell hozni. (1893. okt. 11. 6271. sz.) Az örökbefogadott gyermek törvényes öröklési joga. 63. B p e s t i tsz.: Néhai özv. Zs. N.-né után sem leszármazók, sem felmenők nem maradván, a hagyaték az oldalrokonokat illeti a törvényes oldalági örökösödés czimén. Ez alapon indított felp. mint az örökhagyó egyik testvérének örökbefogadott gyermeke és egyedüli általános örököse; az örökbefogadott atyjára jutó rész átadása iránt a többi oldalrokon ellen keresetet. Felp.-nek örökbefogadó atyja P. J. azonban előbb halt el, mint az örökhagyó özv. Zs. N.-né és reá nézve az örökösödési jog utóbbi után meg sem nyilt. Már pedig az örökbefogadás csak az örökbefogadó és az örökbefogadott között állapit meg tisztán személyes jellegű viszonyt, a miből ívyilvánvaló, hog}^ az örökbefogadott gyermek oldalrokonság alapján törvényes örökösödésre igénynyel nem bir, mert az oldalági örökösödésnek alapját a vérségi összeköttetés képezi. A vérbeli rokonok örökrészét az örökbefogadott nem csorbíthatja, mert ez a családi érdekek nyilvánvaló sérelmével járna, a mi hazai örökösödési jogunk elveivel össze nem egyeztethető. Ez alapon felp. keresetével elutasítandó volt. Bp es t i T.: Hh. C. : Hh. felhívott indokai alapján és azért, mert az örökbefogadási szerződés alapján az örökbefogadott gyermek csak a vele szerződő örökbefogadó szülők irányában nyer jogokat: az örökbe-