Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Lemenők öröklése. 83 kösül tekintendők, azt beigazolják az alp.-i ebbeli előadást támogató hagyatéki iratok, melyek szerint ugyanis özv. S. L.-né szül. V. M. törvénytelen ágyból édes testvére volt V. M. férjezett B. A.-nénak, ki Nyitrán 1856. aug. 1-én halt el s ezen két törvénytelen ágyi testvér törvénytelen gyermeke volt az 1813. évben Bécsben elhalt hajadon V. J.-nak, mit igazol a csatolt budapest-krisztinavárosi anyakönyvi kivonat, mely szerint V. M. 1804. és M. 1805. évben születtek. A mennyiben tehát S. L.-né végrendelet és törvényes egyenes leszármazó örökösök hiányával halt el, vagyona a törvényes gyakorlat s rendeletek szerint, törvénytelen édes anyja V. J.-ra s ennek jogán, ugyan törvényes leszármazók hiányában, az ennek helyébe lépő törvénytelen másik leánya M.-ra száll, illetve ennek jogán a jelenleg perben álló s igazolt törvényes örökösei alp.-ekre, mint a V. M. és B. A. között 1829. jan. 11-én kötött házasságból 1837. év okt. 1-én és 1841. év aug. 26-án született B. Antal és B. Antónia, illetve az 1864. aug. 15-én házassági anyakönyvi kivonat szerint férjezett ez utóbbi F. I.-né, miért is S. L.-né után törvénytelen ágyból ugyan, de vérségi rokoni összeköttetéssel igénylő örökösök létezvén, az orsz. bir. ért. 18. §-a helyt ezen kettős hagyatéknál nem foghat. (1885. szept. 16. 5864. sz.) B p e s t i T.: Az elsőbirósági Ítéletnek vonatkozó s e részben felp. által is helyesnek elismert indokolása szerint az Esztergomban 1868. évi nov. 24-én elhalt dr. S. L. hagyatékában az 1883. évi nov. 8-án elhalt neje szül. V. M. örökösödvén, tehát ennek hagyatéka az elhalálozás pillanatában ipso jure végrendeleti öröklés czimén dr. S. L.-né szül. V. M. tulajdonává válván s illetve jelenleg ennek hagyatékát képezvén, jelen perben birói eldöntés tárgyát azon vitás kérdés képezi, hogy dr. S. L.-né után ki bir örökösödési joggal? E tekintetben az elsőbiróság kimondván, hogy alp.-ek mint örökhagyó vérszerinti rokonai örökösödési joggal birnak, hogy tehát felp. szállományi örökösödési joga meg nem nyilt, az elsőbirósági ítéletet vonatkozó indokolásánál fogva hh. kellett. (1886. márcz. 15-én 46.304/85. sz.) C.: Hh., mert a törvényes gyakorlat örökösödési joggal ruházván fel a házasságon kivül született gyermeket is anyja vagyonában ott, hol az anya törvényes gyermeket hátra nem hagyott: ezzel az anya különös örökösödési jogát is házasságon kivüli gyermeke után elismerte. E szerint örökösödnék a leszármazók nélkül meghalt örökhagyó S. L.-né után az ő anyja V. J., de mivel ez nincs életben s másik törvénytelen gyermeke V. M. B. A.-né 6*