Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az öröklés előfeltételei. 37 sára vonatkozó része megfelelő indokai alapján hagyatott helyben. (1894. okt. 9-én 4485. sz.) C.: A másodbiróság Ítélete hh. Indokok: Alp. az ellene folyamatban volt bűnügy iratai szerint az atyját, aki után öröklési jogot igényel, életétől fosztotta meg és e miatt szándékos emberölés bűntettében mondatott ki bűnösnek. Az ideigl. törv. szabályok 7. §-ának ut. bek. értelmében a szülők gyermekeiket érdemetlenségi esetekben az örökségből kitagadhatják s a szülő halálát okozó szándékos sértés a legsúlyosabb érdemetlenségi eset. Igaz ugyan, hogy a törv.-nek most emiitett intézkedése az örökhagyó akaratától tétetik függővé, a bűnügy adatai szerint azonban az örökhagyó az alp.-tői szenvedett sértések után rövid idő múlva meghalt és a vizsgálóbíró által történt kihallgatáskor csak annyit tudott kinyilatkoztatni, hogy az alp. megbüntetését kívánja; amiből az tűnik ki, hogy az örökhagyó a sértés után végrendelkezésre már képes nem volt s ezzel szemben alp. az ellenkezőt be nem bizonyította. Olyan esetben, pedig midőn az örökhagyó az örökös bűnös cselekménye következtében végakaratát nem érvényesítheti és ekként az ideigl. törv. szabályok 7. §-ában gyökerező jogával nem élhet, az örököst örökségben részesíteni a törv. czélzatával össze nem egyeztethető ; általános jogszabály lévén, hogy a bűntett a tettes előnyére jogforrás nem lehet. (1895. jan. 31-én 11.595/1894. sz.) Szülő kiűzése : érdemetlenségi ok. 23. C.: Az érvényesnek kimondott végrendeletnek kitagadási okul felhozott tartalmát, vagyis az alp. elleniratában érvényesített azon körülmény valódiságát: „hogy örökhagyót beteges agg korában házukból kiűzték és kidobták'', felp.-ek a per során meg nem tagadták, ezen körülmény pedig számbavéve azt, hogy felp.-ek, mint egyenes leszármazók örökhagyó eltartására és gondozására törv.nél fogva is kötelesek voltak, továbbá, hogy örökhagyó 79 éves, elhagyott, beteges és alig számbavehető csekély vagyonnal rendelkező személy lévén, segély ás ápolásra szorult állapotban volt: méltán vonható azon nagyobb mérvű méltatlanság tekintete alá, melyet a Hk. I-ső rész 52. §-ának í. pontja kitagadási okul felsorol, örökhagyó tehát jogosan tagadván ki felp.-eket, annak hagyatékából köteles rész czimén mit sem követelhetnek. (1891. szept. 29. 423. sz.)