Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

30 Öröklési jog. s a R. család összes vagyonát nejének és törvénytelen gyermekei javára végrendeletileg biztosítsa. Figyelembe véve azonban azon jogelvet, hogy a bűntény elkövetése sem birtok, annál kevésbé jogszerű tulajdonszerzés alapjául nem szolgálhat, kétséget nem szenved, hogy R. János, a meggyilkolt Júlia és Terézia testvéreinek hagyatéka irányában éppen a gyilkosság bűntényének elkövetése miatt öröklési joggal nem birván, az utánuk maradt hagyatékot végrendelet utján mint nem tulajdonát senkire nem is hagyhatta. Ily körülmények között beigazolt ténykép volt tekintendő azon felp.-i állítás, hogy R. János az általa meggyilkolt két testvér után örökjoggal nem birván, a hagyaték felett mint nem tulajdonáról nem is rendelkezhetett, mert törvényellenes bűnös cselekményével örökösödési jogczimet sem magának, sem pedig törvénytelen gyermekei javára nem szerezhetett, s igy a kérdésben forgó megtámadott végrendelet azon kellékek hiányában érvénytelen, mert a végrendelkező R. János abban oly dolgokról rendelkezett, melynek tulajdonát nem is képezték, s mert mint főbenjáró bűncselekmény miatt halálra itélt egyén az ítélet jogerőre emelkedésével törvényes jogait minden tekintetben elveszítvén, végrendelkezési képességgel nem birt. A máig is halályban lévő régi bűntetőjoggyakorlat szerint a főbenjáró bűncselekmény miatt halálra itélt gonosztevő ítéletének kihirdetése napjától fogva érvényes végrendeletet nem tehet s törvényes jogaitól megfosztatván, ilyent másokra átruházni képességgel nem bírhat, valamint az sem szenved kétséget, hogy az örökjogra érdemtelenné teszi magát az, ki az örökhagyót, annak gyermekeit, szülőit, vagy házastársát testében annyira megsértette, hogy ellene hivatalból a büntető törvény szerinti eljárásnak van helye. A fentebbi bizonyítékok és adatok ellenében alp.-nek csupán magánvéleményből következtetett védelmi vitatása bírói figyelembe vehető nem volt. Mindezeknélfogva rokongyilkosság bűnténye miatt halálra itélt R. J.-nak a kivégeztetése előtti napon tett végrendelete érvénytelennek volt kimondandó. Végre mert a keresetlevélhez a. mellékelt családi értesítő mint közokirattal igazoltatott, hogy meggyilkolt R. Júlia és Terézia mint magtalan örökhagyók után azok hagyatékára nézve a felp.-ek, illetve az egyik felp. R. Máriának férjezett H.-nénak időközben történt elhunytával bejelentett s a percsomóhoz csatolt egyházkönyvi hiteles kivonatokkal igazolt és jegyzőkönyvileg nyilatkozott nagykorú örökösei, névszerint H. Terézia, Ferencz és József, mint a perbe szintén beavatkozott felp.-ek mint legközelebbi oldalági rokonok örökösödési joga nyílott meg; a B) alattiból pedig kitetszik, hogy az igényelt oldalági örökség csak-