Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az öröklés előfeltételei. 29 tán az egyházas-füzesi 17. sz. telekjegyzőküi^-vben A. I. 1 — 25. és -j- 1—5. sorszámok alatt felvett ingatlanokból néhai atyjuk és magtalanul elhalt R. Mária nővérük után őket illetett birtokrészre és tartozékaira nézve, mint oldalági rokonok örökösödési joga bíróilag megállapíttatik. Ellenben felp.-ek kereseti ama kérelmükkel, hogy az öröklött javak tulajdoni joga részükre, valamint alp. is az ellenirati azon kérelmével, hogy a nevezett R. János, Júlia és Terézia után maradt összes hagyatéki javak részére egj^uttal hivatalból beszavatoltassanak, ezúttal elutasittatnak. Indokok: A hivatalból beszerzett s a perhez mellékelt bűnügyi iratok betekintéséből, kiválólag pedig az ezek kapcsán fekvő jogerőre emelkedett s végrehajtott mindhárom bírósági egybehangzó ítéletekből ki van derítve, hogy a leszármazás nyomán legifjabb R, János az 1875. szept. hó 28—29. nap közti éjjelen R. Júlia és Terézia testvéreit, nemkülönben ezeknek három törvénytelen gyermekét, valamint édes anyját s igy családjának életben volt összes tagjait, tervezett kizárólagos öröklés czéljából meggyilkolván, halálra Ítéltetett, és a halálos Ítélet mult 1877. márcz. 3-án rajta végre is hajtatott. Midőn azonban nevezett legifjabb R. János ellen a halálos ítélet ugyan 1877. márcz. 2-án már jogerőre emelkedett, H. Anna alp.-tői házasságon kivül nemzett János és Teréz nevü törvénytelen gyermekek törvényesítése s az apai örökségnek, valamint a meggyilkolt testvérek utáni hagyatéknak ezek javára leendő juttatása tekintetéből alp.-sel házasságra lépett, de sőt ennek megtörténte után a D) alatti végrendeletet tette és ebben összes javait házasságon kivül született törvénytelen két gyermekére hagyta, ezek halála esetére alp.-t örökösnek helyettesitvén, holott tekintve azon körülményt, miként a házassági egybekelés, valamint a kérdésben forgó végrendelettétel már akkor történt, midőn ellene a halálos ítélet jogerejü ténynyé vált, a régi törvényes gyakorlat szerint nem csak vagyona, hanem személye feletti szabad rendelkezési jogát is teljesen elvesztette, s amidőn törvényes jogügylet kötésére és bűnös cselekménye miatt jogok átruházására képes már nem volt. Kétséget nem szenved tehát, hogy mig egyrészről a házasság, addig a D) a. végrendelet joghatály nélküli, vagyis érvénytelen. Tekintve továbbá, hogy épen R. Jánosnak a bünvizsgálat és védelem során előterjesztett azon beismerő vallomása, miszerint ő alp.-t nőül akarván venni, édes anyja és testvérei abba bele nem egyeztek, e miatt ölte meg őket, kétségtelenül igazolja, hogy régóta tervezett szándékát azon bűnös czélzattal érvényesítette, hogy a hozzá legközelebb állott családtagok életének kioltásával alp.-sel házasságot köthessen