Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog. 161 szerződés érvénytelenítése iránt támasztott keresetével elutasittatott, hh. ; egyebekben mindkét alsóbisóság ítélete megváltoztatik, felp. özveg}ri jogigénye megállapíttatik s az elsőbiróság arra utasíttatik, hogy az örökhagyó által alp.-ekre átruházott vagyonnak ;iz átruházás idejében tiszta értékét, valamint a felp. társadalmi állásának megfelelő tartás, lakás és ruházatra szükséges évi összeget előleges bizonyítási eljárás, szükség esetére szakértők meghallgatása után állapítsa meg s annak utána hozzon az özvegyi jog mérve tekintetében uj határozatot. Indokok: A másodbiróság ítélete abban a részében, mely szerint felp. a szerződés érvénytelenítése iránt támasztott keresetével elutasittatott, az elsőbiróság Ítélete indokaiból átvett és e helyütt is elfogadott megfelelő indokból volt hh. De nem volt elutasítható felp. özvegyi jogának megállapítására vonatkozó keresetével; mert a B) alatti szerződés tartalmából kitűnik, hogy néhai P M. összes vagyonát halála előtt egy hónappal a nélkül, ho<?y felp. hitvestársának tartásáról gondoskodott volna, alp.-ekre, mint unokáira visszteher nélkül átruházta s igy felp.-t Özvegyi jogának érvényesítésétől megfosztotta. (1897. jun. 2. 187- sz.) = Ellenkező C.: Az örökhagyónak ajándékozás utján tett vagyonátruházásait csak a kötelesrészre jogosítottak támadhatják meg, mig az özvegy azokat özvegyi jogi haszonélvezetének érvényesítése végett megtámadni jogosítva nincsen. (1888. márcz. 14. 6771/1887. sz.) Özvegyi jog törvénytelen gyermek születése által nem enyészik el. 117. Beregszászi tsz.: Özv. K. G.-né szül. D. M.-t a K. G. hagyatékának haszonélvezete, továbbá 200 frt és egy pár tinó iránti visszkeresetével elutasítani kellett, mert a visszkereset alapjául érvényesíteni kívánt Írásbeli és szóbeli végrendeletek érvénytelennek mondatván ki, ezen jogon részére mi sem volt megítélhető. Özvegyi jogát pedig kimondani a per során nem kérte; de különben is, mivel a fentiekből kétségtelen, hogjT a kk. J. házasságon kivül lett nemzve, tehát alp. a köteles házassági hűséget megszegettnek tekinthető, miut ilyen pedig özvegyi jogát nem is érvényesíthette volna. (1890. febr. 27. 1787. sz.) B pesti T. : Az elsőbiróságnak ítéletét a másodrendű alp. özvegyi jogára vonatkozó részében megváltoztatja s ezen alp.-nek az özvegység tartamára az özvegyi illetve haszonélvezeti jogát az elsőbiróság ítéletében a néhai idősb K. G. hagyatékául megállapított ingó és ingatlan vagyonnak Vs részére megállapítja; mert ez az alp. özvegyi haszonélvezeti jogát a végrendeletek alapján kérte ugyan megállapittatni és a törvény szerint őt megillető jogra nem Döntvénytár. 11