Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

156 Öröklési jog. és a jelzálogos hitelezőt is kötelezni kérték. Keresetük alapjául azt hozták fel, hogy örökségüket használni jogosítva vannak, hogy az örökség az özvegy tartására nem szükséges, továbbá, hogy azt adósságokkal terhelte és rongálja. Alp.-ek tagadásba vették felp.-ek állításait és ellenezték a kereseti kérelem teljesítését, minélfogva a következő okokból nem is volt teljesíthető. Ugyanis ha felp.-ek kérelme teljesíttetnék, ugyanazon alapon a még kiskorú G. P. nagykorúsága elérésével, melyhez már közel áll, és G. E. is követelhetné saját örökségi jutalékának kiadását, mi ha teljesíttetnék, az özvegy az örökség természetbeni használatából teljesen kirekesztetnék, mit pedig megengedni és különösen a házat illetőleg nem tartozik ; felp.-ek tehát keresetükkel és a vagyonközösség megszüntetése iránti keresettel a házra nézve már ezen okból is elutasitandók voltak. De elutasítani kellett felp.-eket keresetükkel azért is, mivel az özvegy tartására és ruházatára oly határozott ajánlatot nem tettek, melyben a kötelezettség misége, mennyisége, a teljesítés időpontja és a teljesítés biztosítására szolgáló alap is kijelöltetett volna; e nélkül pedig ajánlatuk oly határozatlan, mely ellenében az özvegy védekezni sem volt köteles. De nem lehetett teljesíteni a kereseti kérelmet azért sem, mivel az özvegy haszonélvezetre, igaz, miszerint 2/4 úrbéres telket vett át, de az átvétel idején még 3 gyermeke volt kiskorú, kiket neveltetni kellett és a hag3?atékot 1255 frt adósság terhelte, melyet az özvegy nőnek törleszteni kellett. Minthogy pedig ezen teher a hagyaték állagának csaknem fele értékét merítette ki, a haszonélvezethez tartozott vagyont az özvegy ellátására túlságosan soknak tartani nem lehet. De mindezeken felül az özvegy a haszonélvezetet gyermekei ellenében egyezség alapján birja, mely egyezséget elsőrendű felp. saját személyében kötött, másodrendű felp. érdekében pedig az árvaszék jóváhagyott, ezen egyezség ellenében tehát egyoldalulag csak az esetben léphetnének fel, ha annak érvénytelen voltát, vagy hatálya megszűntét az egyezség kötésekor létezett okokból kimutattak volna, vagy pedig lényegesen változott viszonyokat igazoltak volna, ezt pedig nem 1 ették. Az özvegyi jog korlátozására okul nem szolgálhat, hogy az özvegy adósságokat csinált, mivel saját adósságaival gyermekei tulajdonát nem terhelheti, de hogy ily adósságokat csinált volna, sincs igazolva, mivel a létezőnek állított 1100 frt összegű adósság már a hagya'ék tárgyalásakor is megvolt és azt akkor senki sem kifogásolta, sőt elsőrendű felp. személyesen is elfogadta ezen tény valódiságát. Azon körülmény pedig, hogy az özvegy nő a kerítést, pincze és a csűr tetejét nem tartja jó karban, az 1877: XX. tcz. II., III. fejezeteinek