Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog. 157 rendelkezései szerint a hagyaték biztosításának és kellő gondozásának teljesitósére való köteleztetést és első sorban gyámhatósági uton enged, de alapot magának a jognak egészbeni megszüntetésére nem képez. (1893. febr. 7-én, 627. sz.) Kassai T.: Az elsőbiróság Ítéletét hh. Indokok: Elsőrendű felp. az elsőrendű alp. özvegyi jogának korlátozását s a hagyatéki ingatlanok birtokba bocsátását egyrészt azon az alapon kéri, mert elsőrendű alp. a hagyatéki ingatlanokra 1100 frtnyi kölcsönt vett fel, az ingatlanokat rongálja és pusztulni hagyja, másrészt, hogy az özvegy a sajtószentpéteri 414. sz. tjkönyvben foglalt hagyatéki ingatlan fele részéből is megélhet; előadja továbbá felp. keresetében, hogy abban az esetben, ha elsőés másodrendű alp.-ek a felp. nevén álló ingatlan jutalékot az ő rendelkezésére bocsátják, utóbbi elsőrendű alp.-t élelemmel, ruházattal és lakással ellátni kész. Habár a beszerzett hagyatéki iratok közt fekvő 1886. aug. 18. napján felvett tárgyalási jegyzőkönyvből kitetszőleg elsőrendű felp. mint nagykorú örökös az özvegyi haszonélvezetnek a hagyatéki összes javakra leendő biztosításába beleegyezett, mindazonáltal az özvegyi jog szabályozására nézve létrpjött eme megállapodás nem foszthatja meg a leszármazó örökösöket a törvényen alapuló azon joguktól, hogy abban az esetben, midőn az özvegy a hagyatéki javakat pusztulni hagyja, vagy adósságokkal terheli, nemcsak az özvegyi jog korlátozását, hanem annak megszüntetését is követelhessék. A fenforgó esetben azonban az erre irányuló keresetnek helyt adni nem lehetett, illetve az elsőbiróság ítéletét elsőrendű alp.-re vonatkozóan hhagyni kellett, mert a most nevezett felp.-nek abbeli állítása, hogy elsőrendű alp. a hagyatékot adósságokkal terheli, alp.-ek tagadásával szemben mivel sem igazoltatván : a keresetnek erre fektetett jogalapja megdőlt, továbbá, mert habár elsőrendű felp. a hagyatéki ingatlanok rongálása és pusztulását tanukkal czélozza bizonyítani, tekintve azonban, hogy felp. az özvegyi jog kérelmezett korlátozása mellett, az elsőrendű alp. özvegyi joga fejében ennek javára önként felajánlott élelmezés, ruházat ós lakás módozatait közelebbről meg sem jelölte, esetleg az özvegyi tartás készpénzbeli egyenértékét s a kiszolgáltatás időpontját meg sem határozta; tekintve, hogy ekként nem szolgáltatott kellő alapot arra, hogy az állított pusztítás igazolt volta esetében is az özvegyi jog miként volna korlátozható : ennélfogva a kereset hiányos voltánál fogva ez irányban végrehajtható Ítélet alapján nem szolgálhat. (1894. febr. 20. 584. sz.) C.: A másodbiróság Ítéletének az a része, mely szerint ifj. B.