Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

112 Öröklési jog. tűrni, hogy a két háznak fele részére a tulajdonjog egyenlő 1A-es részben felp.-ek javára bekebeleztessék, hogy felp.-ek a 33 frt 17 kr.-nyi összegnek fele részét úgymint 16 frt 581/2 kr. tőkét s annak felszaporodott kamatait felvehessék. Felp.-ek az eperjesi 678 sz. tjkvben 30. hr. sz. a. bevezetett ház másik fele részre, valamint a 33 frt 17 kr.-nyi összeg fele része iránti kereseti kérelmükkel elutasittatnak. Egyúttal alp.-nő elleniratilag támasztott viszonkeresetének részben hely adatik, az eperjesi 675 sz. tjkvben 306. hr. sz. a. bevezetett ház fele része közszerzeményi vagyonnak kimondatik, annak tulajdoni joga alp.-nőnek mint közszerzőnek megítéltetik s felp.-ek köteleztetnek, alp.-nő tulajdoni jogát a 678. sz. tjkvben foglalt néhai M. C. javára bekebelezett ház másik felére nézve elismerni és eltűrni, hogy annak tulajdoni joga közszerzemény czimén felp.-nő javára bekebeleztessék, végre, hogy alp.-nő a 33 frt 17 kr.-nyi tőke s felszaporodott kamatainak másik fele részét a letétből felvehesse. Indokok: Felp.-ek mint a néhai M. C. oldalági rokonai az örökhagyó után maradt hagyatéki vagyonra oldalági öröklés czimén igényt formálnak s tekintettel arra, hogy alp.-nő néhai férje M. C.-tól szentszéki itélet által ágy- és asztaltól elválasztatván, hitvestársi öröklési jogát elvesztette, azt maguknak megitéltetni kérik. Alp.-nő ezen kereset ellenében azzal védekezik, hogy az ágy- és asztaltól való elválasztás hitvestársi örökléstől annál kevésbbé foszthatja meg, mert az ágy- és asztaltóli elválasztás néhai férje vétkessége következtében mondatott ki. Habár az ágy- és asztaltóli elválás esetében a házassági kötelék jogilag fennáll, mindazáltal az ily elválasztás vagyonjogi viszonyok tekintetében az 1894. évi XXXI. t.-cz. 105. §-a értelmében végfelbontás joghatályával bir, mert ezen itélet szerint a házas felek ágy- és asztaltól elválasztatván, a hitvestársi öröklésnek az alapja — az együttélés, az életközösség és a kölcsönös szeretet, a mely a rokonok kizárását indokolná — megszűntnek tekintendő. Mindezeknél fogva felp.-éknek oldalági örökösödési jogukat megállapitani, alp.-nőt a keresetbe vett két ház fele részének felp.-ek birtokába és használatába való kibocsátására kötelezni kellett. A 33 frt 17 kr.-nyi összeg fele része közszerzeménynek lévén tekintendő, felp.-éknek a fele rész volt megitélhető, a mennyiben felp.-ek nem igazolták, hogy ezen követelés az elválasztást kimondó itélet és a házasfelek közötti életközösség megszűnte utáni időben keletkezett. Alp.-nő az Eperjesen 161. sz. tjkvben foglalt ház fele részére tulajdonosként lévén bekebelezve, az itélet tárgyát nem képezheti. A mi az eperjesi 678