Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Hitvestársi öröklés. 113 sz. tjkvben 306. hr. sz. a. foglalt s csakis néhai M. C. nevére irt házat illeti, tekintettel arra, hogy alp.-nő néhai férjével 1861. évi jun. 25-én házassági frigyre lépett és 1893. évi ápr. 26-án lett ágy- és asztaltól elválasztva s végre, hogy az eperjes; 678. sz. tjkvben az örökhagyó nevére kebelezett ház 1891. évben, e szer nt a házassági frigy fennállása idejében szereztetett, az közszerze­ménynek volt kimondandó s hogy annak fele részére alp.-nő 1891. évben, mint közszerző tulajdoni jogot nyervén, attól a szentszéki ítélet által meg nem fosztathatott. Alp.-nő visszkereseti azon kérel­mének, hogy a 678. sz. tjkvben foglalt báz hitvestársi öröklés czi­mén neki megítéltessék, helyt adni nem lehetvén, csupán a 678. sz. tjkvben foglalt ház fele része közszerzemény czimén volt alp.­nőnek megítélhető. Az alp.-nő által ajánlott tanubizonyitási eljárás nem volt elrendelendő, mert az ágy- és asztaltóli elválás — tekin­tet nélkül a házastárs vétkességére — a hitvestársi öröklést meg­szünteti. Kassai T. : Az elsőbiróság Ítéletét ftdebbezett abban a ren­delkezésében, melylyel a felp.-éknek törvényes oldalági örökösödési joga az eperjesi 161. és 678. sz. tjkvekben foglalt két háznak, vala­mint 33 frt 17 kr. birói letétben lévő tőkének és kamatnövedéké­nek a fele részére megállapittatott, alp. pedig a tulajdonjognak a íelp.-ek javára egyinásközötti egyenlő arányoan leendő bekebele­zésének tűrésére köteleztetett, hh.; ellenben abban a rendelkezése­ben, melylyel alp. a fent említett két ház fele részének, a felp.-e.k­nek birtokába leendő átadására köteleztetett, felp.-ek pedig feljogo­sittatnak arra, hogy a 16 frt 581/2 kr.-nyi tőkerészt és ennek a kamatnüvedékét a birói letétből felvehessék, a kir. T. megváltoz­tatja s felp.-eket keresetüknek a birtokba-adásra s illetve a most emiitett tőkerész és kamatnövedéknek részükre leendő kiutalására irányuló részével elutasítja s ebből folyólag alp.-t jogosítja fel arra, hogy a fent említett 16 frt 581/2 kr. tőkerész és kamatnövedéket özvegyi jogon leendő haszonélvezet czimén, a birói letétből íel­vehesse, szabadságában állván azonban felp.-éknek, hogy ugyan e tőkerész és kamatnövedéke tekintetében az állag biztosítását az an­nak csupán haszonélvezetére jogosult alp.-tol követelhessék. Indokok: Habár kétségtelen, hogy a leszármazók és a vég­rendelet hátrahagyása nélkül elhalt M. C. hagyatéka kizárólag szer­zeményi vagyonból áll, e vagyon tekintetében tehát az id. törv. szab. I. R. 14. §-ának a) pontja szerint hitvestársi örökösöd- nek volna helye : alp. mégis, mint az örökhagyót tul élt hitvestárs ezen a czimén a hagyatékból mit som igényelhet, mert a hitvestársi Döntvénytár. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom