Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)
Hitvestársi öröklés. 107 elhagyta férjét, állítólag" azért, minthogy az örökhagyó őt magától elűzte, azután visszatérvén férjéhez, mintegy másfél évig élt férjével, a kit azonban, állítólag, mert ez őt nem tűrte magánál, végleg elhagyott. Minthogy a közszerzeményre való jog a házastársak közös gazdálkodásán és életközösségén alapszik s minthogy nemcsak nem bizonyította be felp., hogy a hagyatékhoz tartozóul megállapított vagyonból bármit is eg3rüttélésük tartama alatt szereztek, illetőleg szerzett az örökhagyó, ellenkezőleg a fentebbiek szerint a szerzemények 1886-ban, tehát a házastársak tényleges különélése idejében történtek, a felp.-nek közszerzeményi joga a hagyatékhoz egyáltalában nincs. A szerzeményinek megállapított ingatlan vagyonban az ideigl. szab. 14. §-a alapján — leszármazók hiányában — a felp. hitvestársi öröklését meg kellett állapítani és ezen vagyonrészekre nézve a felp. szempontjából a végrendeletet érvénytelennek kellett kimondani, mert az örökhagyó által nem sajátkezüleg irt és csak keresztvonásával ellátott írásbeli végrendelet nem felelvén meg az 1876: XVI. t.-cz. 6. §-ában előirt alaki kellékeknek s jelesül nem lévén a tanuknak törvényszerű igazoló tanúsítványával ellátva, érvényesnek nem tekinthető és mert a per során igazolást nyert azon körülmény, miként a felp. az örökhagyótól különváltan, sőt más férfival élt és azzal törvénytelen gyermeket is nemzett, őt a férje szerzeményében való hitvestársi örökléstől magában véve meg nem fosztja. Felp. az örökhagyótól bíróilag nem volt elválasztva; ezt az alp.-ek sem állították. Ugyanezen okokból meg kellett ítélni felp. részére az örökhagyó hagyatékának arra a részére nézve, a mely a felp.-nek öröklés czimén meg nem ítéltetett, özvegyi haszonélvezeti jogot is. A felp. ugyan az összes ingatlanok felét mint közszerző tulajdonjoga alapján, másik felét pedig mint közszerzeményt hitvestársi öröklés alapján követeli; de ezen kereseti kérelmében benfoglaltnak kellett venni a hitvestársi öröklésre vonatkozó kereseti kérelmet egyáltalán. S minthogy részint hitvestársi öröklési, részint özvegyi joga alapján a felp.-nek joga van a hagyatéki ingatlanok birtoklására, valamint annak elvont hasznára is; ugy a hagyatéki ingatlanok birtokát, valamint az elvont hasznot is meg kellett részére ítélni. (1895. jan. 29. 892. sz.) S z e g e d i T.: Az elsőbiróság ítélete indokainál fogva és még azért is hhandó volt, mert a néhai M. N. által alkotott írásbeli magánvégrendelet az 1876. évi XVI. t.-cz.-nek arra nézve zsinórmértékül szolgáló 6. §-ában előirt kívánalmak közül azt, hogy a végrendelkezésnél a tanuk együttesen voltak jelen s hogy a vég-