Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)
Hitvestársi öröklés. 101 alkalmazott, de tekintettel arra, hogy felp.-ek arra nézve, hogy a kérdéses 500 váltóforint örökhagyónak megnősülése alkalmával meglett volna, egyátalán nem igazolták, mint czélra nem vezető mellőzendő volt; tekintve továbbá, hogy a D) alatti ugyan igazolja, hogy örökhagyó néhai T. testvérének végrendeleti örököse volt, de arra nézve, hogy azon vagyon, melyről a végrendelet intézkedik, örökhagyó szülőitől származott volna, miután csak az esetben volna az ági vagyonnak tekinthető és hogy örökhagyónak mint végrendeleti örökösnek öröksége mennyit tett ki, mi bizonyitékot sem képezvén, ez utóbbi körülmény az E) a. becsatolt okmány által, mely egyszerű feljegyzés lévén 100 frt tartozásnak kifizetéséről, sem igazoltatik: ezek alapján felp.-ek örökösödési igényének mellőzésével a hitvestársi örökösödés volt megállapítandó. (1886. évi jun. 1. 510. sz.) Bpesti T.: Az elsőbiróság Ítéletét azon részében, mely szerint a perújításnak hely adatott és a néhai F. J. által 1882. évi szept. hó 28-án alkotott végrendeletet érvénytelennek mondotta ki, mint nem felebbezettet, azon kiegészítéssel mindazonáltal, hogy ezen rendelkezés csak a perben álló felek jogviszonyaira bir befolyással, érintetlenül hagyja. Ellenben az öröklés szabályozása tekintetében megváltoztatja részben és akkép, hogy a hagyatéki vagyonból kiadandó 210 frtra nézve felp.-ek öröklési jogát törvényes oldalági örökösödés, ellenben az összes leltározott ingó és ingatlan vagyonokra a fenti 210 frttal terhelten és az e perben egyébként nem érvényesített özvegyi jog kérdésének érintetlenül hagyása mellett, alp. öröklési jogát hitvestársi öröklés czimén megállapítja. Indokok: Annak előrebocsátása mellett, hogy az 1876. évi XVI. t.-cz. 9. §-ában foglalt eset fenforgása nem a végrendelet érvénytelenségét, hanem csak azt vonja maga után, hogy az idézett törvényben emiitett kedvezményezett, a neki szánt előnyben nem részesülhet, az elsőbiróság érintetlen hagyott azon rendelkezését, mely szerint örökhag3ró végrendeletét érvénytelennek mondotta ki, kiegészitendőnek találta a kir. tábla azon kijelentéssel, hogy ezen érvénytelenség csak a perben álló felek jogviszonyaira bir befolyással, ellenben a végrendelet egyéb intézkedései tekintetében az emiitett ítéleti rendelkezésnek hatálya nincs. Az öröklés szabályozása tekintetében részben és a fenti értelemben megváltoztatandónak találta a kir. tábla az elsőbiróság ítéletét, mert noha felp.-ek semmivel sem igazolták, hogy az örökhagyó hagyatékánál felvett leltárban összeirt vagyon örökhagyóra szüleitől vagy azok ágáról szállott volna s noha ilyen esetben, vagyis szerzeményi javakban, az