Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)
102 Öröklési jog. oldalág kizárásával az idézett törvényszabály 14. §-a értelmében a hitvestárs van hivatva örökölni, mindazonáltal, mivel szerzeményi, illetve közszerzeményi vagyonnak csak az tekinthető, a mi az övökhagyóra bebizonyithatólag hárult öröklött értékét meghaladja, felp.-ek öröklési jogát el kellett ismerni azon értékre nézve, melyet örökhagyó szülőitől, illetve az ágtól kapott. Ilyen értéknek kellett venni azon 500 váltó forintot, illetve 210 osztr. ért. forintot, mely örökhagyónak a B) a. osztály szerint jutott, mert noha ezen osztály örökhagyó atyjának életében létesült, annak tárgyát az apai vagyon felosztása képezte, és az ekképen nyert vagyon olyan értéket képez, mely az idézett törvény értelmében az apára és illetve ennek leszármazóira volt visszaszállandó. Hogy pedig örökhagyó ezen értékben részesült, azt a kir. tábla bebizonyitottnak tartja; mert alp. a B) és C) a. okmányok valódiságát meg nem tagadta, elleniratában ezen teljes hitelt érdemlő okmányok ellenében annak puszta tagadása pedig, hogy azokban emlitett összeget örökhagj^ó meg nem kapta, a nyújtott bizonyiték megerőtlenitésére nem elegendő. Az sem jöhetett figyelembe, hogy alp. megtagadta, miszerint ezen érték a hagyatéki vagyonok valamelyikébe beruháztatott volna, mert ilyen öröklött vagyon létezése igazoltatván, szerzeményt csak azon érték képezhet, mely ezen öröklött vagyont meghaladja. Ellenben a F. T.-tól állítólag- kapott értékre nézve a kir. tábla sem azt, hogy ilyen örökhagyóra hárult volna, sem azt, hogy az ági öröklött vagyon minőségével birna, beigazoltnak nem találván, erre vonatkozólag felp. öröklési igényeit meg nem állapíthatta. Alp. az egész per során a hagyatéki vagyon leltári értékét nem kifogásolván, minthogy ezen 2753 frtot képviselő érték, a hagyatéki terhekből örökhagyóra eső 1475 frtot és az öröklött értéket teljesen fedezi, az öröklött érték kiadása ellen, ezen szempontból sem lehet kifogás. Ezek alapján tehát meg kellett állapítani, hogy örökhagyó hagyatékában 210 frt ági öröklött érték van, melynek öröklésére felp.-ek vannak hivatva, mely tehát nékiek kiadandó és meg kellett másrészt állapitani azt, hogy az összes leltározott vagyonban való öröklésre, ezen 210 frt öröklött vagyon kiadásának kötelezettsége mellett, alp. van hivatva. (1887. márcz. 2. 32,176. sz.) C. : Hh. Indokok: A másodbiróság Ítéletében a felp.-ekre háramló örökség czimén megítélt 210 frt összeg lefizetésére, az özvegyi jog kérdésének érintetlen hagyása mellett, határidő kitűzve nem lévén: a neheztelt ítéletben foglalt rendelkezés nem áll útjában annak, hogy alp. a per során nem is emiitett özvegyi jogát ez összegre