Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

518 Szerződések. bíróság azonban tényállásában nem terjed ki mindazoknak a ténykörülményeknek megállapítására, a melyek döntő snlylyal bírnak a B) •/• a, szerződésnek megtámadhatóságára nézve. Az 1. rendű alp.nek, mint az átruházó adós hitelezőjének megkárosításáról csak akkor lehetne szó, ha követelése a B) a. szerződésnek megkötésekor már fennállott és ha követelése kiegyenlítésére adósának más vagyonában fedezetet nem talál. Ezek tekintetében a tényállásnak megállapítása nélkül a megtámadás jogosultságának kérdése el nem bírálható. A felebbezési bíróságnak tényállása szerint meg van állapítva, hogy a végrehajtást szenvedő a felp.-nek a neje s a bírói gyakorlat szerint fennáll ugyan az a vélelem, hogv a végrehajtást szenvedő nejével közel rokonságban álló felp. tudomással bírhatott a végrehajtást szenvedőnek a hitelezője kijátszására irányuló szándékáról. De ez a vélelem nem zárja ki az ellenkezőnek bizonyítását, miután az csak a bizonyítás terhét hárítja a felp.-re. A felp. tehát el nem zárható attól, hogy az ő jóhiszeműségére vonatkozó ténykörülmények iránt bizonyítékait előterjeszthesse. (1896. decz. 80 1. Gr. 356. sz.) 156. C.: A hitelező jogosítva van az adósnak oly jogügyleteit, a melyek az ő kijátszására köttettek, per utján megtámadni és n dolog természete szerint a keresettel a tőle elvont kielégítési alap visszaszerezhetése czéljából azt a harmadik személyt is perbe vonni, ki a megtámadott jogügyletben mint jogszerző fél részt vett. Ha a színlelt jogügylet ingatlan átruházásából áll, a hitelező oly czélbólr hogy követelése az átruházott ingatlanból kielégíttethessék, a keresetet arra tartozik irányítani, hogy az uj telekkönyvi tulajdonos annak tűrésére köteleztessék, hogy a felp. hitelező az ingatlanra kielégítési végrehajtást vezethessen. E mellett a hitelező megtámadási keresetének útjában nem áll a telekkönyvi rendtartás 148. §-ának az a rendelkezése, mely szerint törlési keresetet csak telekkönyvi jogaiban sértett fél indíthat, mert tekintettel arra, hogy a nyilvánkönyv csak a jóhiszemű jogszerzőt védi, kijátszás esetében a telekkönyvi bejegyzés a rosszakaratból (in fraudem creditoris) elkövetett károsítást törvényes eljárássá nem teszi. Minthogy felp. keresete arra irányul, hogy követelésének kielégithetése czéljából alp.-ek az ingatlan végrehajtás alá vonásának tűrésére köteleztessenek és a keresetben előterjesztett abbeli kérelemben, hogy az alp.-ek között kötött vételi szerződés érvénytelennek kimondassék és II. rendű alp. tulajdonjoga törlésének tűrésére köteleztessék, benfoglaltatik az a kérelem is, hogy alp.-ek a végrehajtás tűrésére köteleztessenek, tekintve, hogy a másodbiróság felp.-t az ügy érdemének elbírálása nélkül,