Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések tárgya. 519 csupán kereshetőségi jog hiányából utasitotta el keresetével, ezekhez képest a másodbiróság Ítéletét mv., felp. kereshetőségi jogát megállapítani és a másodbiróságot érdemleges Ítélet hozatalára utasítani kellett. (1897. okt. 6. 1231. sz.) 157. C.: Oly esetben, midőn az adós vagyonát harmadik személyre átruházza és a hitelező az ilykép átruházott vagyonra nézve oly helyzetbe jut, hogy azt végrehajtás utján lefoglalhatja, a hitelező az átruházási jogügylet megtámadását kifogás utján is érvényesítheti az esetben, ha ez által kielégítési jogában megkárosittatott, mire nézve előfeltétel az, hogy az átruházás által a hitelező elől a vagyon elvonassék és hogy a megkárositási szándékról az átruházást nyert szerző fél is tudomással birjon, a mely utóbbira nézve elfogadott jogszabály szerint az a vélelem forog fenn, hogy ha az átruházás közel rokonok vagy házastársak között történik, az átvevő fél az átruházási fél kijátszási szándékáról tudomással birt, a melynek ellenkezőjét tehát az átvevő félnek kell bizonyítani. (1898. szept. 27. L G. 213. sz.) 158. C.: A hitelező jogosítva van ugyan az adósnak oly jogügyleteit, melyek az ő kijátszására köttettek és ez által tőle a kielégítési alap elvonatott, per utján megtámadni és azt a harmadik személyt is, ki a megtámadott jogügyletben mint jogszerző fél részt vett, perbe vonni s pedig a czélból, hogy annak tűrésére köteleztessék, hogy a hitelező követelése erejéig a jogügylet folytán szerzett ingatlanra kielégítési végrehajtást vezethessen, minthogy azonban a felp. kereset nem erre irányult és a kereset zárkérelmében felp.-ek nem ezt kérték, ahhoz pedig joguk nincs, hogy a szerződés érvénytelenittessék és a bekeblezés törlésével az előbbeni telekkönyvi állapot visszaáhittassék, a másodbiróság kereseti jog hiányából felp. keresetét helyesen utasitotta el. (1898. nov. 15. 1887. sz.) 159. C.: A törvénykezési gyakorlat által állandóan követett jogszabály, hogy az örökségről való oly lemondás, melynek czélja a kielégítési alapot a lemondó fél hitelezői elől elvonni, ezekkel szemben hatálylyal nem bir. (1902. nov. 4. I. Gr. 250. sz.) Házastársak és rokonok jogügyletei. 160. Pozsonyi T. : A házasfeleknek vagyoni jogügylete (a férj által már elcserélt, de telekkönyvileg át nem irt ingatlanra nejének adott zálogjogbekeblezési engedély, melynek következtében az ingatlan elárvereztetett) nem válik hátrányára annak a harmadik személynek, a kinek akkor a házasfelek bármelyike ellenében és a házasfelek mindegyike előtt tudvalevő vagyoni igénye már fenn-