Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések tárgya. 499 nemüekből állottak; ezeknél fogva tehát a felp. kereseti követelése, tárgyánál fogva az 1883 : XXV. és az 1899 : XV. tcz., illetőleg a büntetőtörvény 186. §. szempontjából törvény által tiltottnak és ez alapon biróság előtt nem érvényesithetőnek nem tekinthető. (1903. máj. 14. I. G. 90.) A választójog ellen elkövetett vétség. 133. C. : A választóknak megvesztegetés czéljából való etetése és itatása törvény által tiltott cselekmény lévén, az arra forditott költség bíróilag meg nem Ítélhető. (1894. jan. 26. 2192/1893. sz.) 134. Debreczeni T. : Az a kötelezettség, hogy az egyes szavazó polgárok neveinek megemlítése nélkül alp.-ek arra vállalkoztak, mikép M. I.-ra szavazandó 70 egyént fognak a választás helyére befuvarozni s hogy arról is jótállanak, hogy az általuk befuvarozandó 70 választó M. I.-ra fog szavazni, nem magyarázható másképen, mint ugy, hogy alp.-ek arra vállalkoztak, mikép M. I. részére fejenkint 5 írttal 70 szavazót fognak megvásárolni és a választás helyére beszállítani: nem lehet pedig másképen magyarázni annyival inkább, mivel ha peres felek egyszerű fuvarozási ügyletet akartak volna kötni, a befuvarozandó 70 választó neve a szerződésben egyenként megemlittetett volna. Kétségtelen tehát, hogy az A) alatti szerződés az 1878 : V. tcz. 185. §-ába ütköző oly tiltott jogügyletet képez, mely eredetileg érvénytelen s melyből jogok és kötelezettségek a szerződő felekre nem hárulnak. (1891. szept. 22. G. 90. sz.) 135- Nagyváradi T. : A felebbezési biróság tényállásként állapítván meg azt, hogy a keresetileg érvényesített összeg egy kisebb részlete annak az 1000 frt összegnek, melyet felp. 1894. febr. 7-én I. r. alp. és perbeli társainak oly czélból adott át, hogy azért G. D.-nek községi jegyzővé leendő megválasztását előmozdítsák, felp. ezt a ténymeg dlapitást meg nem támadta és ennélfogva ez a tényállás az 1893: XVIII. tcz. 197. §. első bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó; ebből a tényállásból pedig helyesen vonta le a felebbezési biróság azt a következtetést, hogy a keresetileg érvényesített kötelem alapja erkölcstelen és maga a cselekmény a B. T. K. 185. §-ába ütköző s a szerint büntetendő vétséget képezett és kétségtelen, hogy ha a cselekménynek büntethetősége a közbejött elévülés folytán meg is szűnt, ezzel a kötelem alapja változást nem szenvedett; és mert az erkölcstelen alapon (turpis causa) keletkezett jogügylet arra tekintet nélkül, hogy mindkét szerződő fél erkölcstelen indokból cselekedett, bírói utón érvé32*