Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

4it() Szerződés. vábbá a peres felek jogszerűen el nem zárhatók attól, hogy az okirattal, mint bizonyítási eszközzel szemben bizonyíthassák a szerződők valódi akaratát és azt, hogy az okirat tartalma a valódi akaratnak nem felel meg1, s ezt az osztrák polgári törvénykönyv 887. §-ának rendelkezése sem zárja ki : következőleg a fenforgó esetben alp.-nek az adás-vételi szerződés megkötése körülményeire vonatkozó védekezése jogszerűen nem hagyható figyelmen kivül abból az indokból, hogy a vitatott szóbeli megállapodások a később kiállított okiratok tartalmával egybe nem hangzanak, vagy hogy uj toldalékot foglalnak magukban. (1902. jan. 8. I. G. 488/1901.) A szerződés aláírása után tett, az okirattal ellentétes szóbeli nyilatkozatok. 116. Pozsonyi T.: A jogügylet kötésének tartama nemcsak az okirat aláírásának pillanatáig, hanem mindaddig terjed, a mig a szerződő felek együtt maradva, a jogügylet tárgyára vonatkozó akaratukat egymásnak kijelentik, a miből következően a szerződő feleknek oly akaratnyilvánításait, melyek nyomban az okirat aláírása után még a felek együttes jelenlétében történtek, a mikor még módjukban állott a feleknek az írásbeli szerződést is ehhez képest megváltoztatni, a szerződés megkötése alkalmával történteknek kell tekinteni s a memryiben az írásba foglalt szerződés lényeges tartalmával ellenkeznek, figyelembe nem lehet venni. (1898. jan. 10. (i. 86/1897.) 117. Az A) 2. alatti okirat szerint alp. ugy nyilatkozott, hogy az esetre, ha az ott emiitett gróf K.-iele ingatlan í'elp. közvetítésével a szerződő felek előtt ismeretes egyénnek (,.an den gemeinten Herrn") haszonbérbe adatik, fizet alp. a felp.-nek 3000 frtot és ez az összeg bárom egyenlő részben felp., továbbá N. H. és alp. közt osztatik meg ; és ha az ingatlant alp. veszi haszonbérbe, a dijlevél érvénye ugyanazon módozatokkal („unter denselben Modalitáten") fentartatik. Az okirat utolsó záradékában, melyben az alp. részéről vállalt kötelezettség érvénye 1898. év végéig meghosszabbíttatott, a kötelezett 3000 írtnak három részre osztása szintén kifejeztetett. Az A) 2. alatti okirat kelettel és tanualáirásokkal ellátott részének alp. ós a tanuk részéről történt aláirása s a tanuk eltávozása után került szóba a szerződő felek közt az, hogy abban az esetben, ha a haszonbérletet alp. kapja meg, ez utóbbi a 3000 frt közbenjárási díjból ty, részt ne kapjon és hogy alp. akkor is, de sőt az okiraton levő záradékoknak megírása és aláirása után is azt nyilatkoztatta ki, hogy ő a 3000 írtból 1000 írtra nem reflektál, hanem azt is" a í'elp. fogja megkapni, illetve megtarthatni. A szóban forgó ingatlant felp. közbenjárásával, a dijlevél érvényének ideje alatt az alp. haszonbérelte ki és alp. a kötelezett közbenjárási díjból 2000 írtnak felp. és N. H. javára való megfizetésére bíróilag is köteleztetett. C.: Ily tényállás mellett nem sértett a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt, a mikor az írásbeli okiratnak és záradékainak is kiállítása után létrejött szóbeli megállapodást érvényesnek kimondotta, mert jogszabály ugyan, hogy ha a szerződés írásban köttetik,