Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések megkötése. 46» nem tekinthetők olyanoknak, a melyekre nézve az 1886 : XVII. tcz. 24. §. e) pontja alapján külön megyehatósági jóváhagyás szükséges volt volna, minthogy pedig a községet a képviselő testület jogerős határozata egyébként kötelezi, és ilyen határozattal nyert megbízásból az épitési bizottság a kérdésben lévő pótmunkákat megrendelte, alp. község az ekként ő általa megrendelt pótmunkák egyenértékét megfizetni köteles. (1898. okt. 20. I. G. 261. sz.) 62. C.: Téves a felebbezési biróságnak az a kijelentése, hogy a kereset alapjául szolgáló szerződés joghatályossá váltához a törvényhatóság jóváhagyása lenne szükséges, mert az 1886: XXII. tcz. 120. §-nak az a rendelkezése, hogy a községi vagyon bérbeadását tárgyazó szerződés a községre nézve csak a törvényhatóság jóváhagyása után válik kötelezővé, nem azzal az értelemmel bir, hogy a jóváhagyás alá nem bocsátott ilyen tárgyú szerződésből a haszonbérbevevőre kötelezettség nem származnék, kizárja azt a feltevést ugyanazon törvény 24. §-nak az a rendelkezése, a mely csak a hat éven tul terjedő időtartamra kötött haszonbérleteknél kivánja meg feltétlenül a törvényhatóság jóváhagyását s állapitja meg azt, hogy az erre vonatkozó községi határozat jóváhagyás után hajtathatik végre. Az a körülmény tehát, hogy a kereseti haszonbér iránti követelés alapjául szolgáló szerződés, melylyel alp. részére a felp. község tulajdonához tartozó kőbánya az 1896. jan. 1-től 1898. decz. 31-ig terjedő három évre haszonbérbe adatott, az illetékes törvényhatósághoz jóváhagj^ás végett bemutatva nem lett, a szerződésnek érvényességét meg nem szünteti és nem áll útjában annak, hogy felp. annak alapján az abban meghatározott bérösszeg iránti követelését a haszonbérfizetést kötelezett alp. ellen érvényesitse. (1899. okt. 4. I. G. 300. sz.j HARMADIK FEJEZET. A szerződések alakja. A szerződések rendszerint alaktalanok. 63. C. : A szerződő felek a tőlük függő jogviszonyok megállapítása vagy mv.-a esetén akaratuk kinyilvánításánál alakszerűséghez kötve csak akkor vannak, ha az törvényes szabály folytán az ügylet érvényességének feltételét képezi, máskülönben pedig a joghatályos módon bármely formában történt akaratnyilvánítással szabadon alapithatnak meg jogviszonyokat. (1896. jun. 12. I. G. 142. sz.)