Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

466 Szerződés. az építkezéstől, melyekről nemcsak tudomással birt, de azokat naponként megtekintette, a felp.-t nem tiltotta el, de sőt elismerése szerint a kérdésben levő építkezésekre a felp.-nek a saját pénzéből férje által törlesztésre 1000 frtot fizetett, az építkezés megtételéhoz hozzájárultnak tekintendő. (1895. márcz. 19. 614.) C.: Hh. (1895. szept. 3. 5210.) 55. C.: Alp. beismeri, hogy a férje az ő jelenlétében a kereseti házat s beltelket felp.-nek feltételesen ugy adta el, hogy ez az adásvétel arra az esetre nem lesz kötelező, ha emiitett ingatlant alp. testvérei 750 írtért megveszik. Ezzel a tényállással szemben alp.-nek az a védekezése, hogy ő ebben az adásvételi jogügyletben részt nem vett s hogy ő ahhoz beleegyezését nem adta, figyelembe nem vehető, mert a házastársak egj^üttes jelenlétében a nő javairól a férj által jogérvényes jogügylet köthető, a mennyiben ennek a nő kifejezetten ellene nem mond. (1896. máj. 7. 7798/1895.) 56. C.: A szerződési akaratot nemcsak kifejezetten szavakkal, hanem hallgatólag is lehet nyilvánítani oly cselekvények által, melyek a szerződési akaratban való kétkedésre minden észszerű okot kizárnak. (1898. ápr. 20. G. 130.) 57. Bpesti T.: A puszta hallgatás beleegyezésnek csak akkor tekinthető, ha a fenforgó összes körülméiryek mérlegelése mellett semmi kétség sincs annak akaratára nézve, a ki hallgatott akkor, a mikor nyilatkozhatott és nyilatkozni tartozott volna. A í'elebbezési biróság azonban nem sértette meg ezt a jogszabályt. A í'elebbezési bíróság által megállapított tényállásnál mindenekelőtt figyelembe veendő ugyanis az, hogy az a nyilatkozat, a melyet a felp.-ek az alp. által hallgatással elfogadottnak kivámiak tekinteni, az 1. rendű felp. által nem az alp.-hez, hanem a jelen volt tanuk közül id. B. M.-hoz intéztetett: miért is első sorban annak kellene minden kétségen kivid megállapítva lenni, hogy az alp. a kérdéses kijelentést hallotta, arra figyelt, s ekként arról tudomással birt. Ez a körülmény azonban a felebbezési biróság Ítéletében foglalt téiryállásban megállapítva nincs. Ezenfelül figyelmet érdemel az id. B. M., iíj. B. M. és V. I. tanuknak a felebbezési biróság által bizonyítékul elfogadott vallomásában emiitett, bár a tényállásba külön lel nem vett az a körülmény is, hogy id. B. M. tanú az I. rendű felp. által a szóban forgó kijelentésben neki tett azt az ajánlatot, hogy menjen a haszonbérbe vett területre kertésznek, visszautasította. Ennek szem előtt tartásával pedig az alperes az esetben is, ha az I. rendű felp. kijelentését hallotta is, nyilatkozni köteles nem volt és pedig ifi. B. M.-el szemben ennek a megtévesztéstől való megóvása ezéljából nem