Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések megkötése. 4íi7 tartozott nyilatkozni azért, mert id. B. M.-ra az ajánlat el nem fogadása következtében közömbös volt, hogy az I. rendű felp.-nek kijelentésében a haszonbér tartamára nézve foglalt állítás való-e vagy sem; a felp.-ékkel szemben pedig nem tartozott nyilatkoznia felebbezési biróság részéről felhozott abból az okból, mert a fentiek szerint a kijelentés nem hozzá intéztetett és semmi oly körülmény, mely nyilatkozását szükségessé tette volna, fenn nem forgott. (1898. szept. 6. I. G. 143.) 58. C. : A szerződési jogviszony keletkezése, átváltoztatása vagy megszűnése rendszerint az illető felek egységes akaratán és ez akarat kinyilvánításán alapszik, az akaratnyilvánítás pedig rendszerint nemcsak kifejezett kijelentésből, hanem az akarat'ilhatározás felismerésére alkalmas eg}réb ténykörülményekből is jogszerűen megállapítható és megállapítandó. Már pedig abból a körülményből, hogy alp.-ek miheztartás végett alakszerűén értesülvén arról, hogy felp. velük szemben is a biztosítási szerződést felmondotta, e felmondás iránt valamely megjegyzést vagy fentartást haladéktalanul nem tettek, a jelen esetben jogszerűen következik az, hogy ez által alp.-ek is a biztositási szerződésnek felp. által kijelentett felbontásához hozzájárultaknak tekintendők. (1900. okt. 18. I. Gr. 342. sz.) Egyezségi ajánlat hatálya. 59. P é c s i T. : A T. felp.-t felülvizsgálati kérelmével azért utasította el, mert habár áll is az a jogszabály, hogy az által, ha a hitelező követelésének kielégítésére békés uton kevesebb összeget hajlandó elfogadni, a mennyiben a békés kiegyenlítés meg nem történik, még nem veszti el azt a jogát, hogy per esetében egész követelését, tehát a többletet is érvényesíthesse : mégis, mert felp. maga sem áhította, hogy 150 frtos nyugtáját azzal a kifejezeti, kijelentéssel küldte el a leltározó közegnek, hogy az esetre, ha ezen összeg neki az örökösök által békés uton ki nem fizettetik, dijait magasabb összegben, jelesül pedig 262 frt 50 krban fogja per utján követelni, a felebbezési biróság helyesen állapította meg azt a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállást, hogy felp. összes orvosi dija csupán az önmaga által bejelentett 150 írtból áll; a felp. által vitatott abból az egyéni feltevésből pedig, hogy dijait alp.-ek per nélkül fogják kifizetni, oly jogviszony, hogy felp. a békés kiegyenlités hiányában a 150 frtnál magasabb összeget követelhessen, nem származik. (1899. okt. 23. Cl. 81. sz.) 30*