Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

616 Szerződés. pedig a keresetlevél kézbesítése pótolván, a követelés tárgya, a per befejezése idejében már lejártnak volt tekintendő, mihez képest a per érdemleges elbirálása vált szükségessé. (1886. ápr. 16. 1289. sz.) Azonos C.: 1890. okt. 8. 8482. sz. 368. Nagyváradi T. : A T. alaposnak fogadja el az 1893: XVIII. t.-cz. 185. §-ának A) pontjára alapított azt a pa­naszt, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabály megsértésével mondta ki a keresetet özv. P. J.-né és az általa, mint törvényes és természetes gyám által képviselt kiskorú P. M. és P. A. irányában azon az alapon időelőttinek, mert a kereseti követelés lejárta hat havi felmondástól függött, a felp. pedig azt, hogy a kereseti köve­telést a most nevezett alp.-nek is felmondta volna, nem is állította., mert özv. P. J.-né és az általa képviselt kiskorúak ellen a kereset az iránt indíttatott, hog}r nevezettek, mint a beperesitett követelés tekintetében jelzálogul lekötött ingatlan telekkönyvi birtokosai annak tűrésére köteleztessenek, hogy felp. követelését a jelzálogul lekötött ingatlanból kielégítse; a kereset kézbesítése által tehát a követelés lejártának feltételét képező felmondás ezen alp.-sel szemben is meg­történt, a hat havi felmondási idő pedig még az elsőbirósági itélel hozatala előtt letelt volt s így ezeknek az alp.-éknek a felebbezési biróság előtt felhozott az a kifogásuk, hogy velők szemben a köl­csön fel nem mondatott s igy a kereset időelőtti, annak az anyagi és alaki jogszabálynak megsértésével fogadtatott el alaposnak, hogy a kereset indítása a lejárat megállapításához szükséges felmondást pótolja és hogy a per folyama alatt lejárt követelés megítélésének nem szolgál akadályául az, hogy a keresetindítás idejében még a követelés nem járt volna le. Mivel pedig a felebbezési biróság a felp. keresetét özv. P. J.-né szül. P. E., úgyis mint kiskorú gyer­mekei gyámja, alp.-sel szemben csak időelőttiség okából utasította el, annak érdemi elbírálásába nem bocsátkozott, a felebbezési bíró­ság ítéletében foglalt tényállás alapján pedig az ügy ezen alp. irá­nyában érdemlegesen el nem dönthető, ennélfogva a felebbezési biróság ítéletének felülvizsgálattal megtámadott részét feloldani s a felebbezési bíróságot az ezen végzésben megjelölt jogi álláspont ala­pul vétele mellett leendő további eljárásra és uj határozat hozata­lára utasítani kellett. (1899. okt. 26. Gh 51. sz.) Felmondás időtartamra szóló vagy határozatlan időben teljesítendő szolgálat esetében. 369. C.: A dolog természetéből következik az. hogy annak fc megállapodásnak, a mely szerint valaki az őt haszonélvezetül meg­illető ingatlant feles mivelésre másnak átengedi, lényeges feltétele az,

Next

/
Oldalképek
Tartalom