Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Foglaló. 003 késedelmes alp.-nek a kapott foglaló megtartásához sem lévén joga, az a kérdés, hogy a 300 frt foglalóul, vagy vételári előlegül szolgált-e a per eldöntésére, mi befolyással sincs, alp.-nek abban az irányban tett felülvizsgálati panaszát tehát, hogy a felebbezési bíróság helytelenül minősitette a felp.-től az ügylet megkötésekor kapott 300 forintot vételári előlegnek, tekintetbe venni nem lehetett. (1899. ápr. 27. I. G. 25. sz.) Érvénytelen és létre nem jött jogügylet tekintetéből adott foglaló. 330. Temesvári T.: A felp. által két kiskorú gyermeke nevében is kötött szerződés gyámhatósági jóváhagyást nem nyert; minthogy ennélfogva a szerződés az 1877 : XX. t.-cz. 113. §-ának 7. pontjára való tekintettel érvénynyel bírónak nem tekinthető, és minthogy tényként meg van állapítva az is, hogy az alp. 600 korona foglalót kapott, és az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatás visszatérítésének van helye, a felebbezési bíróság az által, hogy az alp.-t a 600 korona visszafizetésére kötelezte, anyagi jogszabályt nem sértett és pedig annál kevésbé, mert érvényes szerződés nem létében az oszt. ptkv. 908. §-ában a foglaló elvesztésére vonatkozóan foglalt anyagi jogszabály alkalmazást nem nyerhetvén, az annak megsértése iránti panasz alappal nem bir és teljesen közömbös az, hogy az érvénytelen szerződést egyik vagy másik fél kellő időben teljesítette-e, avagy a teljesítést elmulasztotta, a mennyiben érvénytelen szerződésből kötelezettség nem származik. (1902. márcz. Gk 5. sz.) A foglaló kártéritő természete 331. C. : A kétszeres foglaló megítélése nem zárjaki a kétszeres összeget meghaladó kártérítés érvényesítését. Minthogy pedig a felebbezési bíróság, ítéletének e helyütt irányadó tényállásában a kétszereset meghaladó kár fennállását és összegét megállapította: sem anyagi, sem alaki jogszabályt nem sértett meg azzal, hogy az alp.-t mint ama kár okozóját elmarasztalta. (1896. szept. 22.1. Gr. 175. sz.) 332. Szegedi T.: Nem vehető figyelembe a felülvizsgálati kérelemnek az az érvelése, hogy a felp.-nek kára nincs; mert a törvény fentebb hivatkozott szakasza a foglaló kétszeresének követelhetéséhez való jogot nem teszi függővé attól, hogy kár forogjon fenn; miért is jogszabály, hogy az, a ki a foglaló kétszeresét követeli, nem tartozik keresete jogalapjaként bizonyítani azt is, hogy tényleg kára volt, és pedig annál kevésbé tartozik ezt bizonyítani, mert a foglaló kétszerese elsősorban büntetés jellegével bir, kártérítés jellegével pedig csak annyiban, hogy a foglalót meghaladó öszszegü kártérítésbe beszámítandó. (1898. jan. 31. G. 225. sz.)