Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

602 Szorzódé* Foglaló és előleg közötti különbség. 328. C.: Nem vitás, hogy a perben a peres felek közt 1897. évi május 9-én részletekben átadandó 4 pár ökörre nézve vételi szerződés jött létre, továbbá hogy ebből a szerződésből kifolyóan felp. az alp.-nek 500 frtot adott át. valamint az sem. hogy szerződéses kötelezettsége alapján alp. 1897. május Ll-én 1 pár ökröt felp.-nek átadott s felp. ezen ökröket átvette. Az alp.-nek átadott 500 frtról felp. azt állitotta s több tanú vallomásával bizonyította is, hogy az foglalóként szolgált azzal a meghatározott rendelkezéssel, hogy az összeg az utolsó 2 pár ökör vételárába lesz beszámítandó, mig ugyanez összegre vonatkozóan alp. viszont azt vitatta, hogy azt felp. kötelezettségei teljesítésének biztositékául adta és ezt az állítását K. V. tanú vallomásával támogatta. Az a körülmény, hogy valamely összeg foglalónak tekintessék, nem a szerint állapítandó meg, hogy azt a felek foglalónak nevezték-e vagy sem, hanem ahhoz képest, hogy a szerződés tartalma szerint bir-e az összeg foglaló minőségével s minthogy felp. beismerése szerint szerződéses megállapodást képezett az, hogy az alp.-nek átadott 500 írt az utolsó 2 pár ökör vételárába legyen beszámítandó, a részletenként szállítandó áru vételárába részletenkint betudandó összeg pedig nem bír a foglaló minőségével és arra a foglalóra vonatkozóan fennálló anyagi jogszabályok alkalmazást nem nyerhetnek: ugyanazért az 500 frt mint foglaló kétszeresének visszaadása, illetve megfizetésére irányzott kereseti kérelem jogos alappal nem bir. (1901. nov. 7. 341. sz.) A foglaló mindkét fél vétkessége esetén. 329. C: Tekintettel arra, hogy a peres felek között kötött ügylet mindkét szerződő fél kölcsönös késedelme miatt foganatba nem ment, az ügyletnek a mindkét szerződő fél mulasztása következtében való megszűnése esetében pedig az előbbi állapot visszaállításának van helye akkép, hogy azt, a mit az egyik szerződő fél a szerződés-kötésből folyólag a másiktól kapott, ennek visszaadja : a felebbezési bíróság a fennálló anyagi jogszabályoknak megfelelően kötelezte alp.-t arra, hogy a felp.-tői kapott 300 forintot ennek visszafizesse, még abban az esetben is, ha ez a 300 frt tényleg foglalóként és nem miként a felebbezési bíróság Ítéletében helyesen kifejtette, vételári előlegként adatott is, mert anyagi jogszabály lévén az is. hogy ha a szerződő felek egyike sem tekinthető vétlen mulasztónak, sem az adott foglaló kétszerese vissza nem követelhető, sem a kapott foglaló meg nem tartható: e jogszabály mellett tehát a szintén