Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)
Szerződéskötés hiányai. 589 A színleges szerződés valódi minősége szerint Ítélendő meg. 287. C.: Az A) alatti szerződés kötésénél jelen volt ügyleti tanuk vallomása, különösen pedig" a felp. által válaszában kinált eskü elfogadásának, ill. visszakinálásának elmulasztása által bizonyitva van, h. peres felek szándéka nem vételi jogügylet, hanem ajándékozási ügylet kötésére irányult olyan értelemben, hogy felp. ingatlanait fiára 1. r. alp.-re és ennek nejére, 2. r. alp.-re tulajdonjogilag átruházza, az átvevők pedig az átruházót életfogytiglan eltartani és a szükségletekkel ellátni tartoznak. A szinlelt jogügylet érvénytelenitési okot csak annyiban képez, a mennyiben a szerződésre lépett felek között éppen semmi jogügylet nem jött létre, elleneseiben az a jogügylet nyer érvényt, melyre a felek akarata irányozva volt. Nem érvénytelenithető tehát a szerződés azon az alapon, hogy az A) a. a szerződő felek akaratának meg nem felel, hanem az érvénytelenítésre irányzott kereseti kérelem a létrejött valódi jogügylet szempontjából birálandó el, ez a valódi jogügylet pedig, noha a vagyonátruházás szülő és gyermek között eltartás kötelezettségével jött létre, ajándékozást képez, mert az eltartás nem alp.-ek vagyonából, hanem az átruházott vagyon jövedelméből volt kiszolgáltatandó. (1891. okt. 7. 1438. sz.) 288. Szegedi T.: Szinleges ügylet esetében a szinleg kötött szerződésre vonatkozó megállapodások semmisek, de érvényesek a valóban létrejött ügyletre vonatkozó megállapodások. C.: hh. (1898. szept. 22. 585. sz.) 289. C. : A felp. által felmutatott kötelezvények ugyan azt tartalmazzák, hogy alp.-ek kölcsönzött összeggel adósai felp.-nek. A felebbezési biróság azonban megállapította, hogy azokat felp., mint fogyasztási adóbérlő javára, alp.-ek mint italmérők, a behozott italnak a fogyasztási adó alá be nem jelentéséből származott követelése fejében irták alá. E szerint a valódi jogezim a kötvényekben foglalt követelésekre nézve megállapitást nyert. (1902. febr. 6. I. Gr. 552/1901. sz.) Tévedés. 290. B p e s t i T. : Az állandó birói gyakorlat elfogadta a következő anyagi jogszabályt, u. m.: hogy ha a tévedésnek az igérő fél maga az oka, a szerződés megáll, s a tévedés a szerződést csak akkor teszi érvénytelenné, ha azt a másik fél felismerhette, a mivel egyenlő tekintet alá esik az is, ha a tévedést a másik fél okozta. Az idézett jogszabály alapján pedig helyesen utasitotta el a fe-