Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

580 Szerződés. elsőrendű arp.-re vonatkozó részét a S. E. T. 204. §. alapján fel kellett oldani. (1897. okt. 8. II. G. 77. sz.) 259. Bpesti T.: A 2 7. alatti okiratban foglalt az a kikötés: hogy alp. felp.-nek eredeti követelésére, az annak 60%-tóli részére adott 6 drb váltó beváltása után további 20°/0-tólit köteles részletekben fizetni, ha alp. anyagi viszonyai és vagyoni helyzete megjavulnak és alp. ebbeli kötelezettségének megerőltetés nélkül eleg'et tehet, nem tisztán alp.-nek subjectiv felfogáson alapuló elhatározásától függő, hanem olyan feltételt képez, melynek bekövetkezte az alp. anyagi viszonyaira és vagyoni helyzetére vonatkozó objectiv adatok alapján határozandó meg. Minthogy jogszabály az : hogy az esetben, ha a felek szóbelileg egyezkednek s azután az egyik fél a szóbeli megállapodásról irást ad a másik félnek, ez pedig az írást kifogás nélkül elfogadja, a felek megállapodására nézve az irás az irányadó s azzal szemben a szóbeli egyezkedésre visszamenni többé nem lehet: a felobbezési birós'.g helyesen értelmezte a 2 7. alatti okiratnak vonatkozó rendelkezését és annak alapján helyesen mondotta ki: hogy felp. a szóban forgó 20%-tóli követelést per utján érvényesitheti alp. ellen. Es minthogy a felebbezési bíróság a felp. által szolgáltatott bizonyítékok és adatok alapján szabad mérlegelés utján a S. E. T. 64. §-ának megfelelően tényül megállapitotta: hogy alp. anyagi viszonyai és vagyoni helyzete annyira javultak, hogy oly jelentékenyebb keresménynyel (jövedelemmel) bir, a melyből az 1897. év folyamán a követelt tartozást részletekben kifizethette volna, minthogy a felebbezési bíróság ennek a ténynek megállapításánál a bizonyítási teher tekintetében fennálló jogszabályt nem sértette meg, mert a bizonyitásra kötelezett felp. által szolgáltatott adatokat vette alapul, az által pedig, hogy alp.-t tekintette bizonyitásra kötelezettnek arra nézve, hogy javult vagyoni helyzete daczára megerőltetés nélkül nem fizethet, a bizonyítás terhét nem hárította alp.-re, hanem csak annak adott kifejezést, hogy alp. ellenbizonyítással élhetett volna, és minthogy e megállapított és S. E. T. 197. §-a értelmében irányadó tényállásból a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy alp. kötelezettségének eleget tenni tartozik és igy alperest helyesen marasztalta: alp.-t alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. (1898. ápr. 22. II. G. 15. sz.) '260. C. : Az, hogy alp. a fizetést csak körülményeihez képest és lehetőség szerint kötelezte, nem elégséges ok arra, hogy a fizetés alól bizonytalan időre felmentessék, mivel ily esetben a biró határozza meg a fizetési időt. (1902. nov. 12. 174. sz.)